Nem etnikai eredetű a roma diákok iskolai hátránya

A roma és nem roma fiatalok között jelentősek a különbségek olvasási és matematikai kompetenciák terén, de ezeket nem az etnikai hovatartozás, hanem jól értelmezhető társadalmi okok magyarázzák - állapította meg a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két közgazdásza.

  • Eduline
Az elemzést egy európai szinten is egyedülálló adatbázis, az Educatio Kht. megbízásából a TÁRKI által végzett Életpálya-felmérés tette lehetővé, az Országos Kompetenciamérés megfelelő adatainak összekapcsolásával - olvasható a CEU közleményében. Mint írták, a nemzetközi szakirodalomban először jelentek meg nagy mintán alapuló, statisztikailag megbízható mérések a roma és nem roma fiatalok közti iskolai teljesítménykülönbségekről.

Az American Economic Review című vezető amerikai közgazdaságtudományi folyóirat frissen megjelent tanulmányában két magyar közgazdász azt mutatta ki, hogy a 8. évfolyamos roma tanulók lemaradása a magyarországi kompetenciamérések tanúsága szerint igen tekintélyes, éppen akkora, mint amekkora a hasonló korú fehér és fekete bőrű diákok közti különbség volt az Egyesült Államokban az 1980-as évek elején.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és a CEU Közgazdaságtan tanszékének kutatója, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor azt is kimutatták, hogy e lemaradást nem etnikai különbségek, hanem csaknem kizárólag jól értelmezhető társadalmi okok magyarázzák. A CEU közleménye a kutatás eredményét ismertetve hangsúlyozta: a roma fiatalok lemaradása szinte teljes mértékben a szegénységre, a szülők iskolázatlanságára és a munkapiacról történt kiszorulására, valamint az ebből fakadó hátrányokra vezethetőek vissza.

A kutatók szerint "a kialakult hátrányok oka, hogy a gyerekeknek iskolás korukban hátrányos hozzáférésük volt a készségek fejlődését segítő környezethez, rosszabb egészségi állapotuk volt a születéskor és gyermekkorban, valamint hátrányosabb iskolai környezetben nőttek fel". Az egyetem közleménye úgy fogalmaz: az eredmények világos útmutatással szolgálnak a társadalompolitika számára. "A roma kisebbség lemaradásának csökkentésében a kisgyermekkori hátrányok és az iskolai elkülönítés határozott csökkentése, illetve a minőségi oktatás biztosítása nélkül nem lehet jelentős áttörést elérni" - tették hozzá.

A közleményben kitértek arra is, hogy - nemzetközi tapasztalatok alapján - a kisgyermekkori hátrányok felszámolásában leginkább a várandós anyák és a gyermekek egészségi állapotának javítását szolgáló programoknak, illetve a megfelelő készségeket megalapozó, a hátrányos helyzetű szülőket aktívan bevonó bölcsődés- és óvodáskori programoknak kell szerepet kapniuk.

MTI
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.