Négynapos iskolahetet vezetnek be az általános iskolákban - aggódnak a szülők az Egyesült Államokban

Kisebb közüzemi számlák, olcsóbb étkeztetés – ezekre az előnyökre hivatkozva vezetik be egyre több amerikai iskolakörzetben a négynapos tanítási hetet. Felmérések szerint nemcsak az intézmények költségvetésére, hanem a diákok eredményeire is jó hatással van az új rendszer. A tanulók jobban szeretik az iskolát, ha egy héten csak négyszer kell bejárni – állítják kutatók.

  • Eduline
Öt helyett négy nap tanítás
Az Egyesült Államok 120 iskolakörzetében – köztük Washington, Georgia és Kalifornia egyes kerületeiben – már most is csak heti négy napot járnak iskolába a gyerekek, de több államban, többek közt New Yorkban is fontolgatják a tanítási hét szerkezetének módosítását. Bár a jogszabályok kikötik, hogy az átalakítás miatt nem csökkenhet a heti óraszám – és a tanárok bére sem –, az intézmények mégis jelentős megtakarítást érhetnek el a tanítási napok számának lefaragásával. Korábban a nyári szünet rövidítése is felmerült a tervek között - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A University of Southern Maine felmérése szerint az utazási költségek, a közüzemi díjak és az étkeztetés árának csökkenésével az iskolák kiadásait mintegy 2-9 százalékkal lehet mérsékelni – írja a Los Angeles Times. Rendkívüli tanítási szünet, meghosszabbított téli szünet – nálunk ilyen megoldásokkal próbálták átvészelni a téli hónapokat a közüzemi számlák miatt bajba került kistelepülési iskolák. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A négynapos tanítási hét ráadásul a diákok teljesítményére is jó hatással van. Azokban az intézményekben, ahol már átálltak az új rendszerre, sokkal kevesebb a hiányzás, a tanulók pozitívabban állnak az iskolához, jobb a magaviseletük, szívesebben vesznek részt az iskolán kívüli tevékenységekben, és a tanulmányi eredmények is javultak. A plusz egy szabadnapnak köszönhetően a középiskolásoknak lehetőségük van diákmunkát vállalni. A kisgyermekes szülők eleinte aggódtak, de aztán rájöttek, hogy könnyebb megoldani a gyerekfelügyeletet egy teljes napra, mint az egész héten a délutáni órákra.

A vizsgálat eredményei azonban nem bizonyítják, hogy a rövidebb tanítási hét minden iskolában egyformán kedvező hatásokkal jár. Eddig főleg vidéki kisiskolákban szervezték át az órarendet, így nem lehet tudni például, hogy nagyobb városokban hogyan tudnák megoldani a gyerekek felügyeletét azokon a napokon, amikor nincs iskola. De az is kérdéses, hogy az általános iskolások esetében célravezető lenne-e a tananyagot besűríteni négy hosszúra nyújtott tanítási napba – ők ugyanis kevesebb ideig tudnak koncentrálni, mint a középiskolások.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.