Mitől függ, hogy kit buktatnak meg az iskolában?

Jelentős eltéréseket mutat az európai tagországok oktatási gyakorlatában az évismétlés - legalábbis az Európai Bizottság felmérése szerint.

  • Eduline

A kutatási eredmények szerint sokszor nem a teljesítményen múlik, hogy egy diáknak kell-e évet ismételnie: Magyarországon, Csehországban, Németországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában sokszor az iskolaérettség elérése érdekében tartják vissza a gyerekeket az iskolakezdéstől (Magyarországon és Romániában 75 százalék fölötti volt ez az arány 2007-ben). Ezzel ellentétben Belgiumban, Finnországban, Cipruson és Szlovéniában csak a legritkább esetben fordulnak ehhez a megoldáshoz, bár a helyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak rá.

Az évismétlés legtöbbször említett indoka az elégtelen haladás, de több tagországban a sok hiányzás és a magatartási problémák is szerepelnek az indokok között. A gyenge teljesítmény ugyanakkor sok oktatási rendszerben nem vezet évismétléshez, hanem a diákokat egyéb módszerekkel igyekeznek felzárkóztatni az elvárt szintre. Az országok többségében a döntés elsősorban a tanárok kezében van, a szülők véleménye nem játszik döntő szerepet.

A felmérés szerint uniós átlagban a diákok 7,7 százaléka ismétel évet az általános iskolában (14 éves korig). Legmagasabb (20 százaléknál magasabb) az ismétlők aránya a Benelux-államokban és Portugáliában, legalacsonyabb Nagy-Britanniában, Észak-Európában, valamint a kelet- és közép-európai országokban. Magyarországon ebben a korosztályban 6,2 százalékos volt az évismétlési arány 2009-ben.

MTI

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.