Mitől függ, hogy kit buktatnak meg az iskolában?

Jelentős eltéréseket mutat az európai tagországok oktatási gyakorlatában az évismétlés - legalábbis az Európai Bizottság felmérése szerint.

  • Eduline

A kutatási eredmények szerint sokszor nem a teljesítményen múlik, hogy egy diáknak kell-e évet ismételnie: Magyarországon, Csehországban, Németországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában sokszor az iskolaérettség elérése érdekében tartják vissza a gyerekeket az iskolakezdéstől (Magyarországon és Romániában 75 százalék fölötti volt ez az arány 2007-ben). Ezzel ellentétben Belgiumban, Finnországban, Cipruson és Szlovéniában csak a legritkább esetben fordulnak ehhez a megoldáshoz, bár a helyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak rá.

Az évismétlés legtöbbször említett indoka az elégtelen haladás, de több tagországban a sok hiányzás és a magatartási problémák is szerepelnek az indokok között. A gyenge teljesítmény ugyanakkor sok oktatási rendszerben nem vezet évismétléshez, hanem a diákokat egyéb módszerekkel igyekeznek felzárkóztatni az elvárt szintre. Az országok többségében a döntés elsősorban a tanárok kezében van, a szülők véleménye nem játszik döntő szerepet.

A felmérés szerint uniós átlagban a diákok 7,7 százaléka ismétel évet az általános iskolában (14 éves korig). Legmagasabb (20 százaléknál magasabb) az ismétlők aránya a Benelux-államokban és Portugáliában, legalacsonyabb Nagy-Britanniában, Észak-Európában, valamint a kelet- és közép-európai országokban. Magyarországon ebben a korosztályban 6,2 százalékos volt az évismétlési arány 2009-ben.

MTI

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.