Jelentős eltéréseket mutat az európai tagországok oktatási gyakorlatában az évismétlés - legalábbis az Európai Bizottság felmérése szerint.
A kutatási eredmények szerint sokszor nem a teljesítményen múlik, hogy egy diáknak kell-e évet ismételnie: Magyarországon, Csehországban, Németországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában sokszor az iskolaérettség elérése érdekében tartják vissza a gyerekeket az iskolakezdéstől (Magyarországon és Romániában 75 százalék fölötti volt ez az arány 2007-ben). Ezzel ellentétben Belgiumban, Finnországban, Cipruson és Szlovéniában csak a legritkább esetben fordulnak ehhez a megoldáshoz, bár a helyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak rá.
Az évismétlés legtöbbször említett indoka az elégtelen haladás, de több tagországban a sok hiányzás és a magatartási problémák is szerepelnek az indokok között. A gyenge teljesítmény ugyanakkor sok oktatási rendszerben nem vezet évismétléshez, hanem a diákokat egyéb módszerekkel igyekeznek felzárkóztatni az elvárt szintre. Az országok többségében a döntés elsősorban a tanárok kezében van, a szülők véleménye nem játszik döntő szerepet.
A felmérés szerint uniós átlagban a diákok 7,7 százaléka ismétel évet az általános iskolában (14 éves korig). Legmagasabb (20 százaléknál magasabb) az ismétlők aránya a Benelux-államokban és Portugáliában, legalacsonyabb Nagy-Britanniában, Észak-Európában, valamint a kelet- és közép-európai országokban. Magyarországon ebben a korosztályban 6,2 százalékos volt az évismétlési arány 2009-ben.
MTI
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
