Jelentős eltéréseket mutat az európai tagországok oktatási gyakorlatában az évismétlés - legalábbis az Európai Bizottság felmérése szerint.
A kutatási eredmények szerint sokszor nem a teljesítményen múlik, hogy egy diáknak kell-e évet ismételnie: Magyarországon, Csehországban, Németországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában sokszor az iskolaérettség elérése érdekében tartják vissza a gyerekeket az iskolakezdéstől (Magyarországon és Romániában 75 százalék fölötti volt ez az arány 2007-ben). Ezzel ellentétben Belgiumban, Finnországban, Cipruson és Szlovéniában csak a legritkább esetben fordulnak ehhez a megoldáshoz, bár a helyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak rá.
Az évismétlés legtöbbször említett indoka az elégtelen haladás, de több tagországban a sok hiányzás és a magatartási problémák is szerepelnek az indokok között. A gyenge teljesítmény ugyanakkor sok oktatási rendszerben nem vezet évismétléshez, hanem a diákokat egyéb módszerekkel igyekeznek felzárkóztatni az elvárt szintre. Az országok többségében a döntés elsősorban a tanárok kezében van, a szülők véleménye nem játszik döntő szerepet.
A felmérés szerint uniós átlagban a diákok 7,7 százaléka ismétel évet az általános iskolában (14 éves korig). Legmagasabb (20 százaléknál magasabb) az ismétlők aránya a Benelux-államokban és Portugáliában, legalacsonyabb Nagy-Britanniában, Észak-Európában, valamint a kelet- és közép-európai országokban. Magyarországon ebben a korosztályban 6,2 százalékos volt az évismétlési arány 2009-ben.
MTI
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
