Mitől függ, hogy kit buktatnak meg az iskolában?

Jelentős eltéréseket mutat az európai tagországok oktatási gyakorlatában az évismétlés - legalábbis az Európai Bizottság felmérése szerint.

  • Eduline

A kutatási eredmények szerint sokszor nem a teljesítményen múlik, hogy egy diáknak kell-e évet ismételnie: Magyarországon, Csehországban, Németországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában sokszor az iskolaérettség elérése érdekében tartják vissza a gyerekeket az iskolakezdéstől (Magyarországon és Romániában 75 százalék fölötti volt ez az arány 2007-ben). Ezzel ellentétben Belgiumban, Finnországban, Cipruson és Szlovéniában csak a legritkább esetben fordulnak ehhez a megoldáshoz, bár a helyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak rá.

Az évismétlés legtöbbször említett indoka az elégtelen haladás, de több tagországban a sok hiányzás és a magatartási problémák is szerepelnek az indokok között. A gyenge teljesítmény ugyanakkor sok oktatási rendszerben nem vezet évismétléshez, hanem a diákokat egyéb módszerekkel igyekeznek felzárkóztatni az elvárt szintre. Az országok többségében a döntés elsősorban a tanárok kezében van, a szülők véleménye nem játszik döntő szerepet.

A felmérés szerint uniós átlagban a diákok 7,7 százaléka ismétel évet az általános iskolában (14 éves korig). Legmagasabb (20 százaléknál magasabb) az ismétlők aránya a Benelux-államokban és Portugáliában, legalacsonyabb Nagy-Britanniában, Észak-Európában, valamint a kelet- és közép-európai országokban. Magyarországon ebben a korosztályban 6,2 százalékos volt az évismétlési arány 2009-ben.

MTI

 

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?