Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó európai uniós cselekvési terv elindítását jelentette be hétfőn az Európai Bizottság.
Az unióban évente több millió fiatal hagyja ott az iskolai oktatási, illetve képzési rendszert legfeljebb alsó középfokú végzettséggel. Ez megnehezíti számukra a munkavállalást, és hátráltatja a gazdasági és társadalmi fejlődést - áll a testület közleményében. Az akcióterv abban nyújt segítséget a tagállamoknak, hogy megvalósítsák a középtávú uniós növekedési és foglalkoztatási program (Európa 2020) egyik fő célkitűzését, amelynek értelmében az iskolai lemorzsolódás uniós átlagát a jelenlegi 14,4 százalékról az évtized végére 10 százalék alá kellene csökkenteni.
Van, ahol minden harmadik diák abbahagyja az iskolát Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb tagállamban már érzékelhető a javulás, csökkenteni tudták az iskolából alacsony végzettséggel kikerülő fiatalok számát. A bizottság statisztikája szerint a lemorzsolódás hét EU-tagországban (Ausztria, Csehország, Finnország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) már a 10 százalékos referenciaérték alá csökkent, de Máltán, Portugáliában és Spanyolországban még mindig 30 százalék feletti. A statisztika szerint Magyarországon 2009-ben az oktatásban, illetve képzésben részt nem vevő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező 18–24 éves korosztály aránya 11,2 százalék volt. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a lemorzsolódók aránya közel ötödével (19,4 százalékkal) csökkent, tehát erőteljesebben a 18,2 százalékos uniós átlagnál. Az akcióterv szerint már az iskolai lemorzsolódáshoz vezető körülmények kialakulásának megakadályozására figyelmet kell szentelni, emellett gyorsan és hatékonyan kell foglalkozni a tanév közben felmerülő nehézségekkel, mint az igazolatlan hiányzások, illetve a nem megfelelő teljesítmény. Sürgeti a bizottság azt is, hogy a tanulóknak "második esélyt biztosítsanak" a tanulásban: ebbe beletartozik, hogy kiegészítő órákat vehetnek fel az iskolában, illetve hogy a fiatal felnőttek lehetőséget kapnak az oktatásba, valamint a képzésbe való visszatérésre. Részét képezi az akciótervnek az uniós országok közötti jobb együttműködés, a bevált módszerek, tapasztalatok megosztása egymással és az uniós források célzottabb felhasználása.MTI
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.