Hoffmann Rózsa a magyar kormány következő féléves uniós elnökként végzendő munkájával kapcsolatban konkrét feladatként jelölte meg az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek erősítését, a kisgyermekkori nevelés minőségének előremozdítását, a korai iskolaelhagyás megelőzését és a tanulás célú mobilitás erősítését.
Hoffmann Rózsa leszögezte: a magyar kormány "nem akarja átállítani a váltót," hanem a már megkezdett sikeres uniós programok folytatását tűzte ki céljául az oktatás és képzés területén. Az államtitkár hangsúlyozta: Európának cselekednie kell a versenyképesség tekintetében, mert a számok aggasztóak. Jelenleg ugyanis a tanulók körülbelül fele ér el közepes képzettségi szintet, a 25-34 éves korosztálynak pedig kevesebb, mint egyharmada rendelkezik egyetemi végzettséggel. Holott 2020-ig 16 millió új munkahely létesítése szükséges, amelyek felsőfokú képzettséget igényelnek, miközben az alacsony képzettség iránti kereslet 12 millió munkahellyel csökken ugyaneddig.
A kisgyermekkori nevelés minőségének előremozdítása és az ebben való részvétel erősítése témájában februárban uniós szintű szakmai konferenciát szervez a magyar elnökség, májusban pedig tanácsi következtetés elfogadását tervezik. Hoffmann szerint ugyanis akiket nem képeznek megfelelően már az iskola előtt, azok elvesztik az esélyt, hogy helyt álljanak az iskolában és megfelelő szakképzést szerezzenek.
A korai iskolaelhagyás megelőzése összefügg a magyar elnökség alatt elkészítendő romastratégiával is, ezzel kapcsolatban tanácsi ajánlás elfogadására törekszik a magyar kormányzat, hiszen 2020-ig tíz százalék alá kell csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát.
A tanulási célú nemzetközi mobilitás ösztönzésével kapcsolatban a cél, hogy 20 százalékra emeljen a mobilitásban résztvevő fiatalok számát. Itt szintén tanácsi ajánlás elfogadását tervezi Magyarország. A kiemelt magyar elnökségi programok között szerepel még március 28-29-én az aktív állampolgárságra nevelés témájában megrendezendő informális budapesti találkozó az oktatásért felelős miniszterek között.
A bizottság német alelnöke, Helga Trüpel rákérdezett a magyar államtitkárnál a filozófuspályázatok ügyére is. A zöldpárti képviselőnő szerint a Heller Ágnes és Vajda Mihály által vezetett pályázatokkal kapcsolatban indult eljárások "az egész liberális értelmiség elleni fellépésnek tekinthetők." Hoffmann Rózsa válaszában leszögezte: szó sincs "célzott támadásról," ezek közpénzek elköltésével kapcsolatos bírósági ügyek.
Szintén kérdésre válaszolva a magyar államtitkár leszögezte: nincs tudomása arról, hogy bármelyik magyar iskolában kizárták volna az oktatásból a roma diákokat. A meghallgatást követően Hoffmann Rózsa úgy nyilatkozott, hogy pozitívak az érzései. Mint mondta, egy kérdéstől eltekintve, amely téves információk alapján hazai történésekre kérdezett rá, és amelyet szavai szerint "helyre tett", csupa együttműködő kérdést tettek fel.
Jó helyen van az oktatás az Európai Unióban - vélte az államtitkár -, a közös ajánlások, következtetések mellett a tagországok kezét nem kötik kötelező jogszabályok, és a nemzeti tradíciók erősítése nem csorbul.
Egy újságírói kérdésre válaszolva Hoffman Rózsa elmondta: ismeri azt a jelentést, amely szerint Európában talán Magyarországon megy a legtöbb - mintegy 500 ezer - gyermek éhesen iskolába. Kifejtette: az oktatásra nézve ez azzal a feladattal jár, hogy még nagyobb erőfeszítést kell tenni minden olyan program sikerre vitele érdekében, amely az éhezést csökkenti. Rövid távon azonban ezt a kérdést nem az oktatás tudja orvosolni - fűzte hozzá.
MTI
