"Magyarországon lesz a világ legnehezebb érettségi vizsgája"

Sem az érettségi vizsga szigorítását, sem a hatvanórás kötelező közösségi munkát nem tartja jó és értelmezhető lépésnek a Pedagógusok Szakszervezete. Közelményükben az áll: az újból bevezetendő gyógypedagógiai osztályok megnehezítenék a diákok kiemelkedését, a tankönyvek ingyenessé tétele pedig "megszünteti a tankönyvpiacot".

  • Eduline

A PSZ a koncepció támogatható elemének tartja az osztálylétszámokra vonatkozó elképzelést, azaz a 25 fős maximális osztálylétszámot az általános iskolában, a pedagógusok kötelező óraszámának 21, illetve 19 órára csökkentését, valamint azt, hogy kötelezően egy pedagógiai asszisztens kell 100-150 tanuló után az általános iskolában. Örülnek annak is, hogy a pedagógusok használatra megkapnák a munkájukhoz szükséges tankönyveket, informatikai eszközöket.

A tankötelezettségre vonatkozó rendelkezéseknél a "merev, hatéves kor" szerintük ellentétes a magyar hagyománnyal és gyakorlattal. A 18 éves életkor leszállítása 17 évre pedig nem rímel az európai uniós gyakorlatra, amely minél későbbi időpontra tolja ki az iskolából történő kilépést. E döntéshez szerencsés lenne majd bemutatni a várható hatásokat, például hány olyan tanuló lehet majd, akit emiatt potenciálisan kivesznek az iskolából, illetve akiket

ki lehet majd zárni az iskolából

.

A PSZ szerint nem értelmezhető az ingyenes oktatás keretének a lényeges szűkítése. Jelenleg a 22. életévében kezdhet valaki utoljára olyan évfolyamot, amelyben ingyenesen vehet részt. Az első tíz évfolyamon való felkészülés azonban minden esetben ingyenes - magyarázták, megjegyezve: önmagának mond ellent az a szabályozás, miszerint ingyenes a második szakképzettség megszerzése, hiszen erre nincs remény a tankötelezettség végéig, és az érettségi vizsga letétele után is folyik szakképzés. Nem tartják elfogadhatónak a szakképzés átalakítására vonatkozó elképzelést, azaz hároméves szakmunkásképzés visszahozatalát úgy, hogy a 9-10. évfolyam megszűnik.

"Ismét megszervezhetetlen lesz a nyolcadik évfolyam"

A középfokú iskolai felvételi követelményekről leírtak arra utalnak, hogy általánossá válik

a felvételiztetés rendszere

, ami alapot ad abbéli félelmüknek, hogy ismét megszervezhetetlen lesz az általános iskola 8. évfolyama - írták, hozzátéve: nem értik, miért kell "felrúgni" a középfokú felvételi eljárás rendjét. Az érettségi vizsgánál leírtakból arra következtetnek, hogy

Magyarországon lesz a világon a legnehezebb érettségi vizsga

. Szerintük nem lehet értelmezni a 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet: milyen tevékenység felel meg ennek, és ki fogja szervezni?

Az újból bevezetendő gyógypedagógiai osztály álláspontjuk szerint nagyon megnehezítené az odakerülők kiemelkedését. Az ingyenes általános iskolai tankönyveknél felvetődik az a kérdés, hogy milyen a költségvonzata, illetőleg mely tankönyvek az ingyenesek. Ez a megoldás arra utal, és "ki is kell mondani, hogy megszűnik a tankönyvpiac". Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy a Nemzeti Tehetség Program kötelező feladatokat jelöljön ki a közoktatási intézmények részére. 

A pedagógus foglalkoztatása áttekinthetetlenné válik, mivel nem lehet tudni, hogy mely rendelkezések kerülnek az új közoktatásról szóló törvénybe és melyek az életpályamodellbe. Az intézményvezető kinevezésénél a nevelőtestület egyetértési jogot kapna, ami csak alternatív javaslat ugyan, de ezt a szakszervezet nagy százalékban támogatja. Kitérnek arra is, hogy a jelenlegi közoktatásról szóló törvény összetett, sok kérdést szabályoz, de a törvény tartalmi áttekintése és kritikája soha nem történt meg tényekre, vizsgálatokra alapozva.

A PSZ elfogadja, hogy a törvényi koncepció keret, és irányvonalakat mutat be, így hiába is keresnék a részletszabályokat. Azzal, hogy irányokat mutat, elvi rendezettséget alkot, kvázi csomópontokat ad, abból azonban a szerkezetet nem láthatjuk, holott koncepcionálisan jó lenne látni, mely témaköröket milyen szinten szabályozna a törvényi koncepció megalkotója.

MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu