A középiskolákat a következő mutatók alapján mérik össze: a 2005 és 2009 között nyelvvizsgát tevők aránya, az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV) elért eredmények, illetve a középszintű érettségin elért átlagpontszámok alapján. A jobb összehasonlíthatóság érdekében évek óta külön kategóriában indulnak a gimnáziumok, a szakközépiskolák, illetve az ún. vegyes -vagyis mindkét iskolatípusú osztályokat tanító- középiskolák.

A Köznevelés listájában a legkiválóbb eredményeket elért gimnáziumok és szakközépiskolák szerepelnek, összesen 157 iskola, amely az összes hazai középfokú oktatási intézménynek mindössze tizenöt százaléka.

A legjobb gimnáziumok:

A legjobbak...

... a középszintű érettségin elért átlagpontszámok alapján

A középszintű érettségi vizsgákon a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjai teljesítettek a legjobban, őket követik az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, valamint a győri Révai Miklós Gimnázium végzősei. A vegyes középiskolák közül a gödöllői Szent Norbert Gimnázium és Szakközépiskola, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakközépiskola tanulói, a szakközépiskolák közül pedig a váci Boronkay György Műszaki Középiskola, a budapesti Varga István Szakközépiskola, illetve a győri Jedlik Ányos Középiskola tizenkettedik évfolyamosainak eredményei voltak a legjobbak a középszintű érettségin.

... az OKTV-n elért pontszámok alapján

Az országos középiskolai tanulmányi versenyen elért eredmények alapján a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium áll a hazai középiskolák rangsorának élén, a diákok az elmúlt öt évben összesen 1269 pontot szereztek. A második helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája szerepel, amelyet az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium (297 pont), a pécsi Leőwey Klára Gimnázium (261,7 pont), valamint a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium (248,8 pont) követ. A szakközépiskolák közül a budapesti Puskás Tivadar Technikum, az egri Neumann János Középiskola, valamint a váci Boronkay György Középiskola, a vegyes középiskolák közül pedig a budapesti Károlyi Mihály Szakközépiskola tanulói zsebelték be a legtöbb döntős helyezést az OKTV-n.

... a nyelvvizsgával rendelkező diákok aránya alapján

A nyelvvizsgával rendelkező diákok aránya alapján összeállított lista nem okozott nagy meglepetést: a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium, a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium, valamint a Budapesti Osztrák Iskola áll a gimnáziumok élén, ezekben az intézményekben a diákok 97-99 százaléka szerzett már nyelvvizsgát. A szakközépiskolák közül a pécsi Zipernowsky Károly Szakközépiskola, a vegyes középiskolák közül pedig a Magyarországi Németek ÁMK, valamint a budapesti Xantus János Középiskola tanulói rendelkeznek legnagyobb arányban nyelvvizsgával.

A legjobb szakközépiskolák:

Rangsor-nem rangsor

„Tizenöt éve vizsgálom a középiskolák mutatóit, és az adatokat minden évben megjelentettem egy könyvben” – mondta el egy, még a tavalyi rangsor kapcsán adott interjúban Neuwirth Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa. „Magam azonban nem vonok le következtetéseket az adatokból. Országszerte minden iskolának megvannak az adatai, ezek közül kérte el tőlem idén a Köznevelés című hetilap a legjobb helyen álló gimnáziumokat. Az általam átadott adatokat azonban nem tekintem rangsornak - ez súlyos hiba is lenne.”

„A legtöbb szülő persze azt nézi, mennyire előkelő helyezésű iskolába tudja beíratni a gyerekét. Sok esetben azonban ez éppen, hogy nem tesz jót a gyereknek, mert sokkal jobban ki tudna teljesedni például egy közepes mutatókkal rendelkező iskolában, mint egy ún. elitgimnáziumban” – mondta el tapasztalatait az oktatáskutató.

A rangsorokkal ugyanis az az alapvető probléma, hogy csak azt tudják mérni, ami számokban mérhető, márpedig e mellett rengeteg olyan tényező is lehet ami alapvetően meghatározza az iskola hangulatát.

„Az iskolák is, és a családok is túlbecsülik a rangsorok jelentőségét. Ha valaki pusztán a sorrendiség, vagy az előkelő helyezések alapján választ iskolát, az nagy hibát követ el. Hiszen a számok nem tükrözik az iskolában folyó nevelés erkölcsi, szellemi, és legfőképp pszichés vonatkozásait, mint ahogy arról sem tudnak megbízható képet alkotni, hogy milyen a tanári kar összetétele és pedagógiai elköteleződése: emberszámba veszik-e a diákokat, vagy csak statisztikai adatot látnak bennük, akik hozzák a pontokat, és vele együtt a hírnevet" - tette hozzá.

eduline