Visszatér a buktatás és az osztályozás az alsó tagozatban

A parlament előtt vannak már a Fidesz-KDNP közoktatással kapcsolatos törvénymódosítási javaslatai, melyeket hamarosan el is fogad majd az új országgyűlés. A javaslatcsomag három önálló elemet tartalmaz, melyek külön-külön és egyenként is a közoktatás rendjét, valamint a pedagógusok tekintélyét hivatottak erősíteni. Eszerint 2010 szeptemberétől újra lesz osztályozás és buktatás alsótagozatban, iskolába járáshoz kötik a családi pótlék kifzetést, és nagyobb büntetési tétellel sújtják a pedagógusokat bántalmazókat.

  • Eduline

Nem elég hatásos a szöveg

„A jelenlegi kormányzat oktatási szakembereinek meggyőződése az, hogy a szülők nagy többsége nem érti meg a szöveges értékelést, ezért kell újra jegyeket adnunk. Ez nagyjából annyit jelent, hogy analfabétának tartják a szülőket, ami – valljuk be – igen sértő gondolat” – fejti ki véleményét Eszter, aki egy budapesti iskolában tanítónő.

Ennél fontosabb szempont azonban, hogy a kormány oktatáspolitikusai úgy ítélték meg, hogy a kötelező osztályozás megszűntetése rossz hatással volt a gyerekek (és szüleik) normafelfogására. „Az osztályozás eltörlése elmosta a kontúrokat, és a könnyebb ellenállás irányába vitte a gyerekek munkáját és mindennapi életét” – fogalmaz dr. Hoffman Rózsa a KDNP képviselője, aki az eljövendő kormányzati ciklusban államtitkári rangban áll majd az oktatás-irányítás élén. Épp ezért a jövőben a kormányzat lehetővé kívánja tenni, hogy a „régi szisztéma” szerint, jegyekkel lehessen értékelni a tanulók teljesítményét - álláspontjuk szerint hozzájárulhat majd a kisdiákok felelősségtudatának erősödéséhez.

„Eddig is adhatott jegyet, aki akart, de valamilyen szinten legalább kötelező volt a tanárokra nézve, hogy végig is gondolják, kinek milyen osztályzatot adnak. Persze sokan nem szerették a szöveges értékelést, mert jóval nagyobb időráfordítást követel, mint az osztályzás – akik így gondolkodtak, azok most örülni fognak.  A gond csak az, hogy ezek a pedagógusok a múltban sem fordítottak, és a jövőben sem fognak kellő figyelmet fordítani a diákjaikra, ennek ugyanis semmi köze ahhoz, hogy milyen módszerrel értékelünk” – teszi hozzá Eszter.

Ösztönöz, vagy traumatizál?

A buktatás visszaállítása – ha lehet – még problematikusabb kérdés, e körül igen heves viták folytak és folynak. Az eddig érvényben lévő szabályozás szerint az általános iskola alsó tagozatán a tanár kizárólag a szülő belegyezésével kötelezhette a gyereket évismélésre; ez fog most változni. Az új rend szerint a végső szó immáron nem a szülőknél lesz, hanem a tantestületnél, és így a buktatás visszakerül oda, ahonnan indult: az iskola hatáskörébe. „Azért kívánjuk ismét lehetővé tenni az évismétlést a második osztály után, mert ezzel a munkavégzésre való nevelést kívánjuk szolgálni.  Évszázadokon keresztül lehetett így tanítani és most is lehet majd. A normális adottságú, normális körülmények között élő gyerek meg tudott tanulni írni-olvasni, számolni a második osztály végére, és ezután is meg kell tanulnia. Az évismétlés tehát a gyermek érdekében hozott szakmai döntés, nem pedig rosszindulatú büntetés” – vélekedik dr. Hoffman Rózsa.

De mi van azzal, aki nem „normális” képességű? „Egyáltalán mi az, hogy normális? Itt teljesen eltérő fejlődésű, neveltetésű és kulturális hátterű hét-nyolc-kilenc évesekről beszélünk, akik közül nem egynek életreszóló traumát okozhat, ha leírják őt egy jeggyel, amely mögött nincs egy mondatnyi észrevétel sem arról, hogy vajon mi húzódhat meg az ő átlag alatti teljesítménye hátterében” – vitatkozik dr. Hoffmannal az általunk megkérdezett tanítónő.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ugyanakkor szintén úgy véli, hogy szükség van a buktatás visszaállítására. Az ő álláspontjuk szerint a pedagógusokra nézve megalázó az a helyzet, hogy a szülő dönti el, ismételjen-e évet a gyerek, vagy sem. Következésképp a PSZ üdvözli és támogatja a törvénytervezetet.

Családi pótlék természetben

Várhatóan augusztus 30-tól lép életbe az a törvény, amely szerint csak természetben lesz folyósítható a családi pótlék abban a háztartásban, ahol az iskoláskorú gyerek ötvennél több igazolatlan órát gyűjtött össze a tanév során. Ilyen esetekben a jegyző elrendeli majd a gyerek védelembe vételét, és intézkedik, hogy a juttatás fél éven keresztül természetben érkezzen a családhoz. Arról egyenlőre nem lehet tudni, hogy a szankcionálás miként fog megvalósulni, és hogy mire terjed ki a természetbeni juttatás fogalma.

Az viszont szintén szavazásra vár – és mint ilyen elfogadottnak tekinthető, hogy a pedagógusok bántalmazása súlyosabb elbírálás alá fog esni, itt a büntetési tétel alsó határát várhatóan egy évre emeli majd az országgyűlés a közelgő szavazáson.

Kanaki Anna

eduline

Hozzászólások

Az iskola mindent mérni akar – csak éppen a tanulás lényegét nem tudja

Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu