Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A tanulmányt részletesen a The Journal of Pediatrics című szakfolyóirat legfrissebb számában ismertetik a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói. William J. McCarthy csapatával 749 ötödikbe, 761 hetedikbe és 479 kilencedikbe járó gyerek 2002-2003-as adatait elemezte. A diákok állóképességi teszten vettek részt, ahol azt mérték, hogy mennyi idő alatt futnak vagy gyalogolnak le egy mérföldet (mintegy 1,6 kilométert). Feljegyezték testsúlyukat, valamint azt, hogy a standard állami matematika, olvasási és nyelvi teszten hány pontot értek el.
A diákok 32 százaléka volt túlsúlyos, mintegy 28 százaléka pedig kövér. Az állóképességi próbára legfeljebb 15 percet kaptak, a fiúk átlagosan kevesebb mint tíz perc alatt, a lányok kicsit kevesebb mint 11 perc alatt teljesítették a távot.
McCarthy csapata megállapította, hogy a gyerekek közel kétharmada (65 százaléka) alatta maradt az adott életkorra és nemre meghatározott állami állóképességi szintnek. A felmérés szerint ezeknek a diákoknak a tantárgyi teszteken elért pontszáma is következetesen alacsonyabb volt. Átlagosan egy pontot rontott a tesztek pontszámán minden egyes többletperc, amennyivel lassabban teljesítették a távot a gyerekek.
Kiderült az is, hogy a túlsúlyos és elhízott diákok átlagos tesztpontszámai is alacsonyabbak voltak, mint normál testsúlyú társaiké. A kutatók úgy vélik, ha további, nagyobb tanulmányok ok-okozati összefüggést állapítanak meg a fizikai fittség és a tanulmányi előmenetel között, akkor az iskoláknak érdemes befektetniük a testnevelés fejlesztésébe.
mti
