A fizikailag fittebb diákok jobban is tanulnak

Az állóképességi felmérésen jobban teljesítő diákok tanulmányi eredménye is jobb volt kaliforniai iskolások körében.

  • Eduline
A tanulmányt részletesen a The Journal of Pediatrics című szakfolyóirat legfrissebb számában ismertetik a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói. William J. McCarthy csapatával 749 ötödikbe, 761 hetedikbe és 479 kilencedikbe járó gyerek 2002-2003-as adatait elemezte. A diákok állóképességi teszten vettek részt, ahol azt mérték, hogy mennyi idő alatt futnak vagy gyalogolnak le egy mérföldet (mintegy 1,6 kilométert). Feljegyezték testsúlyukat, valamint azt, hogy a standard állami matematika, olvasási és nyelvi teszten hány pontot értek el.

A diákok 32 százaléka volt túlsúlyos, mintegy 28 százaléka pedig kövér. Az állóképességi próbára legfeljebb 15 percet kaptak, a fiúk átlagosan kevesebb mint tíz perc alatt, a lányok kicsit kevesebb mint 11 perc alatt teljesítették a távot.

McCarthy csapata megállapította, hogy a gyerekek közel kétharmada (65 százaléka) alatta maradt az adott életkorra és nemre meghatározott állami állóképességi szintnek. A felmérés szerint ezeknek a diákoknak a tantárgyi teszteken elért pontszáma is következetesen alacsonyabb volt. Átlagosan egy pontot rontott a tesztek pontszámán minden egyes többletperc, amennyivel lassabban teljesítették a távot a gyerekek.

Kiderült az is, hogy a túlsúlyos és elhízott diákok átlagos tesztpontszámai is alacsonyabbak voltak, mint normál testsúlyú társaiké. A kutatók úgy vélik, ha további, nagyobb tanulmányok ok-okozati összefüggést állapítanak meg a fizikai fittség és a tanulmányi előmenetel között, akkor az iskoláknak érdemes befektetniük a testnevelés fejlesztésébe.

mti

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.