Felmérés készül a tanárok leterheltségéről

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének honlapján közzétett tájékoztató szerint a vizsgálat első ízben teszi lehetővé a pedagógusok munkaidejének és feladatainak átfogó vizsgálatát.

  • Eduline
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke csütörtökön elmondta: most a pedagógusokon múlik, hogy kimutassák összes tevékenységüket, mindazt a nem pedagógusi feladatot is, amit pedagógusként el kell látniuk.  Hozzátette: Magyarországon mélyen az európai átlag alatt van a pedagógusok munkáját segítők száma. Az utóbbi időben pedig egyre inkább jellemző, hogy azok a feladatok, amelyeket a családok valamilyen oknál fogva nem tudnak ellátni, az iskolákra, a pedagógusokra hárulnak.

A kutatást végző Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ márciusban összesen 300 intézményt, 7000-8000 ott dolgozó pedagógust és óvodapedagógust keres meg. A pedagógusokat két különböző kérdőív kitöltésére kérik. Az egyik, amelyet a vizsgálat elején kell kitölteniük, a munkájukkal kapcsolatos általános kérdéseket tartalmazza. A másik kérdőív valójában egy napló, amelyet naponta kell majd vezetniük. A kérdőív tartalmilag a munkaidővel és a pedagóguspályával kapcsolatos különböző terheléssel foglalkozik.

A vizsgálat a szakszervezet szerint azért is hasznos, mert minden résztvevő pedagógus a felmérés keretén belül maga is áttekintést nyerhet feladatainak időfelhasználásáról, ezen kívül a kitöltött kérdőívek fontos adalékul szolgálnak a nyilvánosság előtt a pedagógusok pályaképének alakításában.

mti
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.