Felmérés készül a tanárok leterheltségéről

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének honlapján közzétett tájékoztató szerint a vizsgálat első ízben teszi lehetővé a pedagógusok munkaidejének és feladatainak átfogó vizsgálatát.

  • Eduline
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke csütörtökön elmondta: most a pedagógusokon múlik, hogy kimutassák összes tevékenységüket, mindazt a nem pedagógusi feladatot is, amit pedagógusként el kell látniuk.  Hozzátette: Magyarországon mélyen az európai átlag alatt van a pedagógusok munkáját segítők száma. Az utóbbi időben pedig egyre inkább jellemző, hogy azok a feladatok, amelyeket a családok valamilyen oknál fogva nem tudnak ellátni, az iskolákra, a pedagógusokra hárulnak.

A kutatást végző Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ márciusban összesen 300 intézményt, 7000-8000 ott dolgozó pedagógust és óvodapedagógust keres meg. A pedagógusokat két különböző kérdőív kitöltésére kérik. Az egyik, amelyet a vizsgálat elején kell kitölteniük, a munkájukkal kapcsolatos általános kérdéseket tartalmazza. A másik kérdőív valójában egy napló, amelyet naponta kell majd vezetniük. A kérdőív tartalmilag a munkaidővel és a pedagóguspályával kapcsolatos különböző terheléssel foglalkozik.

A vizsgálat a szakszervezet szerint azért is hasznos, mert minden résztvevő pedagógus a felmérés keretén belül maga is áttekintést nyerhet feladatainak időfelhasználásáról, ezen kívül a kitöltött kérdőívek fontos adalékul szolgálnak a nyilvánosság előtt a pedagógusok pályaképének alakításában.

mti
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.