Szabálytalanságok a középiskolai felvételikkel kapcsolatban

Milyen szempontok alapján rangsorolhat az iskola a beiskolázásnál? Mikor hívhatják be a jelentkezőt szóbelizni és milyen adatokat kérhetnek ilyenkor tőle? Meddig kell mindenkit értesíteni a felvételi eljárás eredményéről? A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete néhány gyakran előforduló szabálytalanságra próbálja felhívni a figyelmet.

  • Eduline

Milyen szempontok alapján rangsorolhat az iskola 9. évfolyamra történő jelentkezésnél?

1. Kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján;

2. Az általános iskolai tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredménye alapján;

3. Együttesen a tanulmányi eredmények, központi írásbeli vizsga eredménye és a jegyzőnél bejelentett szóbeli meghallgatás keretében tartott vizsgaeredmény alapján.

Ha az szerepel az iskola Felvételi Tájékoztatójában, hogy az általános iskolai tanulmányi eredmények vagy a központi írásbeli vizsga eredménye alapján rangsorolja az iskola a tanulókat, akkor nem hívhatják be az iskolába a jelentkezőket semmilyen "elbeszélgetésre".

Ha az iskola a szóbeli vizsgát szervez, a szóbeli vizsga kérdései az iskola pedagógiai programja alapján meghatározott, és az iskola Felvételi Tájékoztatójában nyilvánosságra hozott követelményekre épülhetnek.

Ha az iskola olyan felvételi követelményeket alkalmaz, amelyek nem szerepelnek a Felvételi Tájékoztatójában, akkor jogszabálysértést követ el, ebben az esetben a jelentkező a felvételi eljárással szemben jogorvoslattal élhet az iskola fenntartójánál. Szintén jogszabálysértésnek minősül  a szóbeli vizsgán rákérdezni a család vagyoni és jövedelmi helyzetére vagy a szülők foglalkozására.

A felvételi rangsor megállapítása:

1.  A felvételt hirdető iskola legkésőbb az általa szervezett utolsó felvételi vizsganapot követő harmadik napon köteles kifüggeszteni a felvételi eljárás eredményét, a jelentkezők rangsorolását az elért eredményekkel. Az utolsó nap március 16.

2.  Az ideiglenes felvételi jegyzéket úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők jegyzékébe minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését.

3.  Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni.

4.  Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett ezt a tényt, s a felvételi kérelem elutasítását az "E" betű alkalmazásával kell beírni.

Az iskola által megállapított rangsor csak tájékoztató jellegű, mert a Felvételi Központ a beérkezett tanulói adatlapok alapján a megváltoztathatja az ideiglenes felvételi jegyzéken található iskolai sorrendet!

OS

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István