Büntethető-e a tanárok sértegetése a neten?

Amerikai jogászok szerint a szövetségi legfelsőbb bíróságnak sürgősen állást kellene foglalnia a középiskolások internetes szólásszabadságának határairól azt követően, hogy ugyanannak az amerikai államnak két különböző fellebbviteli bírósága egyazon napon homlokegyenest ellenkező ítéleteket hozott két csaknem azonos jellegű ügyben.

  • Eduline
Az első eset Pennsylvania államban történt. Egy Justin Layshock nevű diák 2005-ben a MySpace közösségi portálon olyasfajta kijelentéseket tulajdonított iskolája igazgatójának: "Olyan bunkó vagyok, hogy a születési dátumomra sem emlékszem" vagy "Szteroidokon élek".

A fiút néhány napra eltiltották a tanórák látogatásától, szülei azonban beperelték az iskolát azon a címen, hogy az korlátozta gyermekük szólásszabadságát. A bíróság első fokon a szülőknek adott igazat, az iskola fellebbezett. Csütörtökön a pennsylvaniai fellebbviteli bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletet. Justin Layshock pusztán az amerikai alkotmány első kiegészítésében rögzített, a szólásszabadságra vonatkozó jogával élt, mivel az internetes oldalt szabadidejében, a nagymamájánál készítette, tehát nem a gimnáziumban - hangzott a törvényszéki indokolás.

Ám ugyanezen a napon egy másik pennsylvaniai fellebbviteli bíróságnak is döntenie kellett egy hasonló MySpace-ügyben. Egy 14 éven aluli lányról volt szó, aki ugyanazon a portálon iskolaigazgatóját pedofilnak minősítette, és egyéb sértő jelzőkkel is illette. Őt ugyancsak megbüntetett az iskola. Első fokon ebben az ügyben az iskola nyert, a szülők fellebbeztek, de a fellebbviteli bíróság ebben az esetben az oktatási intézmény számára kedvező ítéletet erősítette meg: a joghatóság szerint az igazgató nem sértette meg a lány jogait, amikor megbüntette a sértő internetes bejegyzésért.

Robert Richard, a Pennsylvaniai Egyetem jogi professzora szerint a kettősség oka egyszerűen az, hogy a törvény a valóság mögött kullog az új technológiákat illetően, így "változó geometriájúvá" válik, amikor a szólásszabadság témája is belekeveredik a vitába.

Mindesetre a polémia máris éleződik. Witald Walczak, az ACLU polgárjogi szervezet illetékese mindenképpen el szeretné kerülni, hogy "az iskolaigazgatók odatolakodjanak diákjaik vacsoraasztalához", azaz - másként fogalmazva - ellenzi, hogy az iskolai hatóságok beleszólhassanak növendékeik magánéletébe, és ők diktálhassák, hogy mit írhatnak vagy mit nem írhatnak saját szobájukban számítógépük képernyőjére.

"Amíg a legfelsőbb bíróság nem foglal állást ebben a kérdésben, tökéletesen összeegyeztethetetlen ítéletek tömegére számíthatunk a két csütörtöki pennsylvaniai ítélethez hasonlóan" - vélekedett Robert Richards, az egyetem jogtudósa.

mti

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.