Amerikai jogászok szerint a szövetségi legfelsőbb bíróságnak sürgősen állást kellene foglalnia a középiskolások internetes szólásszabadságának határairól azt követően, hogy ugyanannak az amerikai államnak két különböző fellebbviteli bírósága egyazon napon homlokegyenest ellenkező ítéleteket hozott két csaknem azonos jellegű ügyben.
Az első eset Pennsylvania államban történt. Egy Justin Layshock nevű diák 2005-ben a MySpace közösségi portálon olyasfajta kijelentéseket tulajdonított iskolája igazgatójának: "Olyan bunkó vagyok, hogy a születési dátumomra sem emlékszem" vagy "Szteroidokon élek".
A fiút néhány napra eltiltották a tanórák látogatásától, szülei azonban beperelték az iskolát azon a címen, hogy az korlátozta gyermekük szólásszabadságát. A bíróság első fokon a szülőknek adott igazat, az iskola fellebbezett. Csütörtökön a pennsylvaniai fellebbviteli bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletet. Justin Layshock pusztán az amerikai alkotmány első kiegészítésében rögzített, a szólásszabadságra vonatkozó jogával élt, mivel az internetes oldalt szabadidejében, a nagymamájánál készítette, tehát nem a gimnáziumban - hangzott a törvényszéki indokolás.
Ám ugyanezen a napon egy másik pennsylvaniai fellebbviteli bíróságnak is döntenie kellett egy hasonló MySpace-ügyben. Egy 14 éven aluli lányról volt szó, aki ugyanazon a portálon iskolaigazgatóját pedofilnak minősítette, és egyéb sértő jelzőkkel is illette. Őt ugyancsak megbüntetett az iskola. Első fokon ebben az ügyben az iskola nyert, a szülők fellebbeztek, de a fellebbviteli bíróság ebben az esetben az oktatási intézmény számára kedvező ítéletet erősítette meg: a joghatóság szerint az igazgató nem sértette meg a lány jogait, amikor megbüntette a sértő internetes bejegyzésért.
Robert Richard, a Pennsylvaniai Egyetem jogi professzora szerint a kettősség oka egyszerűen az, hogy a törvény a valóság mögött kullog az új technológiákat illetően, így "változó geometriájúvá" válik, amikor a szólásszabadság témája is belekeveredik a vitába.
Mindesetre a polémia máris éleződik. Witald Walczak, az ACLU polgárjogi szervezet illetékese mindenképpen el szeretné kerülni, hogy "az iskolaigazgatók odatolakodjanak diákjaik vacsoraasztalához", azaz - másként fogalmazva - ellenzi, hogy az iskolai hatóságok beleszólhassanak növendékeik magánéletébe, és ők diktálhassák, hogy mit írhatnak vagy mit nem írhatnak saját szobájukban számítógépük képernyőjére.
"Amíg a legfelsőbb bíróság nem foglal állást ebben a kérdésben, tökéletesen összeegyeztethetetlen ítéletek tömegére számíthatunk a két csütörtöki pennsylvaniai ítélethez hasonlóan" - vélekedett Robert Richards, az egyetem jogtudósa.
mti
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
