Ezüstérmesek lettek a debreceni joghallgatók az ENSZ világversenyén

Ezüstérmesek lettek a Debreceni Egyetem jogászhallgatói az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szakmai támogatásával megrendezett jogesetmegoldó világversenyen.

  • Eduline

A dél-afrikai Pretoriai Egyetemen december közepén megrendezett döntőben a Kató Bernadett és Várvölgyi Csaba harmadéves joghallgatók alkotta duó hatvan ország csapata közül érdemelte ki a dobogós helyezést. A csapatok teljesítményét Navanethem Pillay, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának elnökletével öttagú zsűri értékelte - olvasható a Debreceni Egyetem keddi közleményében.

A világ minden tájáról érkező joghallgatóknak két fiktív ország, Livokia és Gallopia nemzetközi jogi vitáját kellett megoldaniuk. A jogeset központi kérdése az volt, hogy Gallopia egyik - livokiai befolyás alatt álló - szakadár tartománya önállónak tekinthető-e, valamint felelőssé tehető-e egyes feltételezett terroristák tulajdonának kisajátításáért. A versenyzőknek egy képzeletbeli nemzetközi emberi jogi bíróság előtt a felperes kérelmező, valamint az alperes, bepanaszolt állam szerepét egyaránt magukra kellett ölteniük, 3000-3000 szóban kifejtve álláspontjukat.

"Érvelésünkben nem csupán az emberi jogok nemzetközi védelmének alapszabályait és a releváns nemzetközi testületek gyakorlatát, hanem napjaink nemzetközi jogának olyan aktuális kérdéseit is elemeztük, mint Észak-Ciprus, Dél-Oszétia vagy Koszovó jogi helyzete. A verseny keretében mind felperesként, mind alperesként ki kellett fejtenünk álláspontunkat a Kijevi Nemzeti Egyetem csapatával szemben" - magyarázta Kató Bernadett.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu