Ezüstérmesek lettek a debreceni joghallgatók az ENSZ világversenyén

Ezüstérmesek lettek a Debreceni Egyetem jogászhallgatói az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szakmai támogatásával megrendezett jogesetmegoldó világversenyen.

  • Eduline

A dél-afrikai Pretoriai Egyetemen december közepén megrendezett döntőben a Kató Bernadett és Várvölgyi Csaba harmadéves joghallgatók alkotta duó hatvan ország csapata közül érdemelte ki a dobogós helyezést. A csapatok teljesítményét Navanethem Pillay, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának elnökletével öttagú zsűri értékelte - olvasható a Debreceni Egyetem keddi közleményében.

A világ minden tájáról érkező joghallgatóknak két fiktív ország, Livokia és Gallopia nemzetközi jogi vitáját kellett megoldaniuk. A jogeset központi kérdése az volt, hogy Gallopia egyik - livokiai befolyás alatt álló - szakadár tartománya önállónak tekinthető-e, valamint felelőssé tehető-e egyes feltételezett terroristák tulajdonának kisajátításáért. A versenyzőknek egy képzeletbeli nemzetközi emberi jogi bíróság előtt a felperes kérelmező, valamint az alperes, bepanaszolt állam szerepét egyaránt magukra kellett ölteniük, 3000-3000 szóban kifejtve álláspontjukat.

"Érvelésünkben nem csupán az emberi jogok nemzetközi védelmének alapszabályait és a releváns nemzetközi testületek gyakorlatát, hanem napjaink nemzetközi jogának olyan aktuális kérdéseit is elemeztük, mint Észak-Ciprus, Dél-Oszétia vagy Koszovó jogi helyzete. A verseny keretében mind felperesként, mind alperesként ki kellett fejtenünk álláspontunkat a Kijevi Nemzeti Egyetem csapatával szemben" - magyarázta Kató Bernadett.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.