Míg a pályakezdők csupán 63 százaléka jelöli meg fizetési igényének alsó és felső határát egy álláshirdetésre küldött regisztráció során - közülük is a felsőoktatási tanulmányokat folytatók mindössze 56 százaléka -, addig az összes álláskereső 72 százaléka cselekszik hasonlóan - derül ki a Workania legújabb kutatásából. A felmérés azt vizsgálja, milyen változások figyelhetők meg a 2008. ősz óta tartó globális válság hatására a magyar álláskeresők fizetési igényeinek megfogalmazásával kapcsolatban.
A még tanulmányaikat folytató felsőoktatási hallgatók bizonytalanok a munkaerő-piaci lehetőségeiket illetően: csupán 56 százalékuk jelöli meg fizetési elvárásait, miközben a középiskolai érettségivel rendelkezők, OKJ képzést végzettek, az egyetemi diplomával rendelkezők 71-76 százaléka jelöli be fizetési igényét. Eközben a posztgraduális végzettséggel rendelkező nők 79 százaléka, a férfiak 82 százaléka jelölte meg elvárásai határait.
A földrajzi régiókat tekintve a budapesti álláskeresők átlagos elvárása a legmagasabb, 200 ezer forint. Alig marad el mögötte Pest megye (198 ezer forint) és Komárom-Esztergom megye (195 ezer forint).
Az országos átlag felett van még Vas megye (182 ezer), Győr-Moson-Sopron (181 ezer) és alig valamivel Fejér megye (180 300 forint). Heves, Nógrád és Bács-Kiskun megyében 176 ezer forint az átlagos igény. Szabolcs-Szatmár-Bereg (157 ezer), Borsod-Abaúj-Zemplén (155 ezer), illetve Békés megyében (150 ezer) a legalacsonyabbak az álláskeresők átlagos elvárásai.
Az iskolai végzettség alapján megállapítható, hogy a posztgraduális végzettséggel rendelkezők átlagos elvárása (368 ezer) majdnem háromszor akkora, mint az alapfokú végzettségűeké (132 ezer), és csaknem ötven százalékkal magasabb, mint a felsőfokú egyetemi (280 ezer) vagy főiskolai végzettséggel (242 ezer) rendelkezőké.
A Workania szakemberei megvizsgálták az elmúlt 3 évben állást keresők átlagos elvárásainak alakulását is. 2006 harmadik negyedévében az átlagos jövedelemelvárás 156 ezer forint volt. Ez az átlagérték 2007 negyedik negyedévében 174 ezer forint, 2008 utolsó negyedévében 189 ezer forint volt. 2009-ben folyamatos csökkenés figyelhető meg a fizetési elvárások átlagát vizsgálva, a harmadik negyedévben 172 ezer forint az álláskeresők jövedelemigényének átlagos összege. A vizsgálat során a Workania munkatársai az adatbázisukban szereplő álláskeresőket, több mint 30 ezer főt kérdeztek meg.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
