Álommunkahelyek: Nemzeti Bank és Google az élen

Magyarország végzős hallgatói a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) és a Google-nél dolgoznának a legszívesebben, átlagosan évi 11.566 eurót keresnének és ezért 43.6 órát dolgoznának a héten - derül ki a világ 22 országának végzős hallgatóit kérdező Graduate Barometer 2009 felmérésből.

  • Edupress

Európai szinten az üzleti képzést végzők körében olyan könyvvizsgáló cégek szerepelnek az első tízben, mint a PricewaterhouseCoopers az Ernst&Young és a Deloitte. A műszakis hallgatók a Google-nél dolgoznának a legszívesebben. A további dobogós helyezettek is mind informatikai multinacionális cégek (Microsoft, valamint az Apple és az IBM holtversenyben). 

Az előző évekhez képest a pályakezdők egyik legfontosabb szempontja a biztos munkahely lett - vélhetőleg a gazdasági válság következményeként.  "Azok a vállalatok, amelyek eddig eléggé unalmas képet mutattak magukról, egyre vonzóbbá kezdenek válni hosszú távú megbízhatóságuk miatt" - vázolja a helyzetet Oliver Viel, a berlini székhelyű Trendrence Intézet Ügyfélkapcsolati vezetője.

Magyarországot nézve a hallgatók a Magyar Nemzeti Bankot és - Európához hasonlóan - a Google-t tekintik a legjobb választásnak. Az előző évekhez képest komoly változások történtek a top 10-ben: a műszakis hallgatók körében az informatikai nagyvállalatok vezetnek (1. Google, 2. BMW Csoport, 3. Microsoft), az üzleti képzéses hallgatóknál pedig a bankok és hotelek állnak első helyen (1. MNB, 2. APEH, 3. Hilton). 

A magyar hallgatók válaszai alapján Oliver Viel a következő tendenciát figyelte meg: "A vizsgált országokban elég erős az elkötelezettség a nemzeti vállalatok iránt. Magyarországon azonban fordított a helyzet - főként multinacionális cégeket választottak a válaszadók. Ennek egyik oka a nagyobb nemzeti vállalatok hiánya, a legtöbb cégnek csak regionális híre van, és nincs akkora befolyásuk, mint amilyen a nemzetközi vállalatoknak van". Továbbá azért is a nemzetközi cégek a végzős hallgatók célpontjai, mert később külföldön szeretnének dolgozni hosszabb-rövidebb ideig, ezért már eleve a külföldi cégek leányvállalatainál szeretnének elhelyezkedni - olvasható a tanulmányban. 

A felmérés másik kérdésköre az elvárt fizetések és munkaórák köré épült. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a várt első fizetés összege, míg az érte dolgozott órák száma keveset változott. A magyar frissdiplomások üzleti pályán évente 10.916, műszaki pályán 12.216 euróra számítanak. Ez alatta van az európai átlagnak, ami 23.967 euró (üzleti), valamint 26.129 euró (műszaki). 

Mindezért azonban kevesebbet is kívánnak dolgozni (43.6 órát), mint az európai átlag (43.8 óra). Legtöbbet a svájci üzleti hallgatók kívánnak keresni első munkahelyükön 49.921 euróval, műszaki téren pedig a dánok évi 53.319 euróval. A legalacsonyabb bért a román (9.332 euró) és a szlovák (11.737 euró) hallgatók jelöltek meg. A legszorgosabbak a svájciak - mind üzleti, mind műszaki téren ők hajlandók a legtöbb időt a munkájukra fordítani (üzleti 48.3 óra, műszaki 45.9 óra). A legkényelmesebbek a finn üzleti (41.4 óra) és a holland műszaki szférában elhelyezkedni vágyók (41.5 óra). 

A hetedik alkalommal végzett felmérés célja megismerni az üzleti és műszaki-informatikai képzési területen tanuló végzős hallgatók véleményét a munkavállalással és pályakezdéssel kapcsolatos kérdésekről.A berlini székhelyű Trendrence Intézet 22 országban található több mint 770 egyetem 196 ezer hallgatójának teszi föl évente kérdéseit.

edupress

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.