Magyarország végzős hallgatói a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) és a Google-nél dolgoznának a legszívesebben, átlagosan évi 11.566 eurót keresnének és ezért 43.6 órát dolgoznának a héten - derül ki a világ 22 országának végzős hallgatóit kérdező Graduate Barometer 2009 felmérésből.
Edupress
Európai szinten az üzleti képzést végzők körében olyan könyvvizsgáló cégek szerepelnek az első tízben, mint a PricewaterhouseCoopers az Ernst&Young és a Deloitte. A műszakis hallgatók a Google-nél dolgoznának a legszívesebben. A további dobogós helyezettek is mind informatikai multinacionális cégek (Microsoft, valamint az Apple és az IBM holtversenyben). Az előző évekhez képest a pályakezdők egyik legfontosabb szempontja a biztos munkahely lett - vélhetőleg a gazdasági válság következményeként. "Azok a vállalatok, amelyek eddig eléggé unalmas képet mutattak magukról, egyre vonzóbbá kezdenek válni hosszú távú megbízhatóságuk miatt" - vázolja a helyzetet Oliver Viel, a berlini székhelyű Trendrence Intézet Ügyfélkapcsolati vezetője.Magyarországot nézve a hallgatók a Magyar Nemzeti Bankot és - Európához hasonlóan - a Google-t tekintik a legjobb választásnak. Az előző évekhez képest komoly változások történtek a top 10-ben: a műszakis hallgatók körében az informatikai nagyvállalatok vezetnek (1. Google, 2. BMW Csoport, 3. Microsoft), az üzleti képzéses hallgatóknál pedig a bankok és hotelek állnak első helyen (1. MNB, 2. APEH, 3. Hilton). A magyar hallgatók válaszai alapján Oliver Viel a következő tendenciát figyelte meg: "A vizsgált országokban elég erős az elkötelezettség a nemzeti vállalatok iránt. Magyarországon azonban fordított a helyzet - főként multinacionális cégeket választottak a válaszadók. Ennek egyik oka a nagyobb nemzeti vállalatok hiánya, a legtöbb cégnek csak regionális híre van, és nincs akkora befolyásuk, mint amilyen a nemzetközi vállalatoknak van". Továbbá azért is a nemzetközi cégek a végzős hallgatók célpontjai, mert később külföldön szeretnének dolgozni hosszabb-rövidebb ideig, ezért már eleve a külföldi cégek leányvállalatainál szeretnének elhelyezkedni - olvasható a tanulmányban. A felmérés másik kérdésköre az elvárt fizetések és munkaórák köré épült. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a várt első fizetés összege, míg az érte dolgozott órák száma keveset változott. A magyar frissdiplomások üzleti pályán évente 10.916, műszaki pályán 12.216 euróra számítanak. Ez alatta van az európai átlagnak, ami 23.967 euró (üzleti), valamint 26.129 euró (műszaki). Mindezért azonban kevesebbet is kívánnak dolgozni (43.6 órát), mint az európai átlag (43.8 óra). Legtöbbet a svájci üzleti hallgatók kívánnak keresni első munkahelyükön 49.921 euróval, műszaki téren pedig a dánok évi 53.319 euróval. A legalacsonyabb bért a román (9.332 euró) és a szlovák (11.737 euró) hallgatók jelöltek meg. A legszorgosabbak a svájciak - mind üzleti, mind műszaki téren ők hajlandók a legtöbb időt a munkájukra fordítani (üzleti 48.3 óra, műszaki 45.9 óra). A legkényelmesebbek a finn üzleti (41.4 óra) és a holland műszaki szférában elhelyezkedni vágyók (41.5 óra). A hetedik alkalommal végzett felmérés célja megismerni az üzleti és műszaki-informatikai képzési területen tanuló végzős hallgatók véleményét a munkavállalással és pályakezdéssel kapcsolatos kérdésekről.A berlini székhelyű Trendrence Intézet 22 országban található több mint 770 egyetem 196 ezer hallgatójának teszi föl évente kérdéseit.edupress
Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
