Visszahoznák a politikai életet az egyetemekre, főiskolákra?

Szakmai munkacsoportot hoztak létre a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei augusztus 6-án, ahol a felsőoktatási intézményekben való politizálás lehetőségeit kívánják megtárgyalni, álláspontjukkal pedig szeptember végén keresik fel a Magyar Rektori Konferenciát. A csoport felállítását Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségének (IKSZ) elnöke kezdeményezte, aki egy héttel korábban kijelentette: vissza kell hozni a politikai életet a 20 éve politikamentessé tett egyetemekre, főiskolákra.

  • Edupress
A csütörtöki egyeztetésen Rétvári Bence képviselte a meghívó IKSZ-t, Ágh Péter elnök a Fidelitast, Oroszvári Péter ügyvezető-elnökhelyettes a Societast, Szabadai Viktor elnök pedig az SZDSZ - Új Generációt. 

Rétvári Bence a múlt héten pénteken tartott sajtótájékoztatón a demokratikus jövő zálogának nevezte a fiatalok politikai tájékoztatását, melyre vonatkozóan már ajánlást is tett: elképzelései szerint a parlamenti pártok egyenlő számban külön-külön, vagy viták alkalmából kaphatnának helyet a felsőoktatási intézményekben. Ezt követően kezdett egyeztetésekbe a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteivel, melyre az indokot a nemrég nyilvánosságra hozott Ifjúság 2008 nevet viselő jelentés adatai szolgáltatták a számára: a megkérdezett nyolcezer, 18 és 29 év közötti fiatal csupán 34 százaléka venne biztosan részt egy most esedékes parlamenti választáson, 16 százalékuk pedig határozottan elutasítja ezt a lehetőséget, miközben 72 százalékuk vallja magát tudatos állampolgárnak. 

"A pártok komoly gondokkal küzdhetnek, hogy megszerezzék maguknak a hallgatókat, akik nem azért nem mutatnak aktivitást, mert nem érdekli őket a politika, hanem mert éppen, hogy tisztában vannak a politika helyzetével" - válaszolta az Edupress kérdésére Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke. Szerinte "nem véletlenül tiltották ki 20 éve a politikát a felsőoktatásból. A felsőoktatásba tanulni járnak a hallgatók, nem politizálni" - mondta Miskolczi. 

A törvény azonban csupán azt tiltja meg, hogy egy pártot felsőoktatási intézmény székhelyére jelentsenek be - mondta el a Népszabadság Online kérdésére Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, majd hozzátette: "annak rendjét viszont, hogy az egyetemeken hogyan jelenhetnek meg a pártok, például a választási kampány során, az intézmények belső szabályzatában kell kialakítani." 

A politika egyetemi jelenlétére nevezhető meg példaként a Budapesti Corvinus Egyetem, ahol a Tárcatükör nevet viselő sorozaton belül a választásokat követően egy-egy miniszter, illetve egy ellenzéki szakpolitikus jelenik meg, de az intézmény nyújtott helyszínt az 1998-as Horn-Orbán, illetve a 2002-es Orbán-Medgyessy miniszterelnöki vitának is. 

"A hallgatóknak mindig is megvolt a lehetőségük a politizálásra - oktatás után oda mennek, ahova akarnak. Nézzük csak meg, mi folyik az utcán. Ez folyjék az egyetemeken, főiskolákon belül is?" - teszi föl a kérdést Miskolczi.

edupress
Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.