Visszahoznák a politikai életet az egyetemekre, főiskolákra?

Szakmai munkacsoportot hoztak létre a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei augusztus 6-án, ahol a felsőoktatási intézményekben való politizálás lehetőségeit kívánják megtárgyalni, álláspontjukkal pedig szeptember végén keresik fel a Magyar Rektori Konferenciát. A csoport felállítását Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségének (IKSZ) elnöke kezdeményezte, aki egy héttel korábban kijelentette: vissza kell hozni a politikai életet a 20 éve politikamentessé tett egyetemekre, főiskolákra.

  • Edupress

A csütörtöki egyeztetésen Rétvári Bence képviselte a meghívó IKSZ-t, Ágh Péter elnök a Fidelitast, Oroszvári Péter ügyvezető-elnökhelyettes a Societast, Szabadai Viktor elnök pedig az SZDSZ - Új Generációt. 

Rétvári Bence a múlt héten pénteken tartott sajtótájékoztatón a demokratikus jövő zálogának nevezte a fiatalok politikai tájékoztatását, melyre vonatkozóan már ajánlást is tett: elképzelései szerint a parlamenti pártok egyenlő számban külön-külön, vagy viták alkalmából kaphatnának helyet a felsőoktatási intézményekben. Ezt követően kezdett egyeztetésekbe a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteivel, melyre az indokot a nemrég nyilvánosságra hozott Ifjúság 2008 nevet viselő jelentés adatai szolgáltatták a számára: a megkérdezett nyolcezer, 18 és 29 év közötti fiatal csupán 34 százaléka venne biztosan részt egy most esedékes parlamenti választáson, 16 százalékuk pedig határozottan elutasítja ezt a lehetőséget, miközben 72 százalékuk vallja magát tudatos állampolgárnak. 

"A pártok komoly gondokkal küzdhetnek, hogy megszerezzék maguknak a hallgatókat, akik nem azért nem mutatnak aktivitást, mert nem érdekli őket a politika, hanem mert éppen, hogy tisztában vannak a politika helyzetével" - válaszolta az Edupress kérdésére Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke. Szerinte "nem véletlenül tiltották ki 20 éve a politikát a felsőoktatásból. A felsőoktatásba tanulni járnak a hallgatók, nem politizálni" - mondta Miskolczi. 

A törvény azonban csupán azt tiltja meg, hogy egy pártot felsőoktatási intézmény székhelyére jelentsenek be - mondta el a Népszabadság Online kérdésére Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, majd hozzátette: "annak rendjét viszont, hogy az egyetemeken hogyan jelenhetnek meg a pártok, például a választási kampány során, az intézmények belső szabályzatában kell kialakítani." 

A politika egyetemi jelenlétére nevezhető meg példaként a Budapesti Corvinus Egyetem, ahol a Tárcatükör nevet viselő sorozaton belül a választásokat követően egy-egy miniszter, illetve egy ellenzéki szakpolitikus jelenik meg, de az intézmény nyújtott helyszínt az 1998-as Horn-Orbán, illetve a 2002-es Orbán-Medgyessy miniszterelnöki vitának is. 

"A hallgatóknak mindig is megvolt a lehetőségük a politizálásra - oktatás után oda mennek, ahova akarnak. Nézzük csak meg, mi folyik az utcán. Ez folyjék az egyetemeken, főiskolákon belül is?" - teszi föl a kérdést Miskolczi.

edupress

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.