Némi nosztalgiával gondolnak viszsza a Miskolci Egyetemen manapság az 1990-es évek elejére, amikor még – az állam bizalmatlanságának köszönhetően – csak az köthetett külkereskedelmi megállapodást, aki elvégezte a külkereskedelmi szakjogász továbbképzést. Nekik jól jönne most hasonló előírás, ami újra garantálná továbbképzéseiken a megfelelő hallgatói létszámot.
Érdeklődés hiányában a miskolci jogi karon pillanatnyilag egyetlen kurzus folyik, az általános és igazságügyi mediátori. A fakultás elvileg összesen 18 ilyen tanfolyamot – akkreditált szakirányú továbbképzést – kínál, de ezekből 2010-re is csupán ötöt hirdettek meg. „Egymás elől szívnák el a hallgatókat, ha egyszerre mindet elindítanánk” – indokolta önkorlátozásukat a HVG-nek Erdős Éva dékánhelyettes, hozzátéve, ha nem lesz elég jelentkező, a nyári pótfelvételin a további 13 szakot is meghirdetik. Legutóbb még az eddigi slágerképzésre (jogi szakokleveles gazdasági szakember) sem sikerült az indításhoz náluk minimálisan szükséges húsz főt megtalálniuk, annak ellenére, hogy a képzés a tanulóhiány miatt a korábbi jogász-mérnök és jogász-közgazdász szakok összevonásából született.
Pedig Miskolcon nagyon igyekeznek: nem csak jogászoknak, sőt nem csak diplomásoknak szerveznek továbbképzéseket. A mediátorképzésre például diplomával még nem rendelkező hallgatókat is felvesznek. A közelmúltban akkreditált és most először induló foglalkoztatási, rehabilitációs jogi tanácsadó képzésre jelentkező első harminc hallgató – félévenként 150 ezer forintos – költségtérítésének 80 százalékát pedig a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány állja. A három féléves (plusz egy záróvizsgafélév) képzés célja, hogy a végzettek minél hatékonyabban segítsék elő a munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatását. Erdős a csökkenő érdeklődés okát főleg a munkahelyi leterheltségben látja, és nem hiszi, hogy a náluk átlagosan 600 ezer forintos képzési költség riasztaná el a hallgatókat.
A másik ok szerinte Budapest. Bár Miskolcon is tanítanak fővárosiak, még saját korábbi hallgatói is szívesebben mennek Budapestre továbbképzésre. Legtöbb egykori hallgatójuk már ott dolgozik, s hiába szerették anyaegyetemüket, továbbképzésre már nem térnek vissza oda.
A szakirányú továbbképzési forma sajátjának mondják, hogy gyakorlatias tudásanyagával jól illeszkedik a munkaerő-piaci követelményekhez, és gyorsan reagál a munkaadók elvárásaira. Ilyen, kizárólag költségtérítéses képzések – amelyekre azért többnyire a felsőoktatásban szerzett oklevél a belépő – egyébként a legtöbb felsőoktatási intézményben indulnak, kínálatukról pedig külön felvételi tájékoztató jelenik meg évente. Az előző tanévben összesen több mint 18 ezer hallgató vett rész továbbképzésen, túlnyomó többségük levelező tagozaton tanult.
A szakirányú továbbképzések iránti kereslet csökkenését tapasztalják az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében (JTI) is, amit még az ország első – az akkori művelődésügyi miniszter által még 1973-ban létesíteni elrendelt – jogi továbbképzőjében sem tudnak a kínálat bővítésével ellensúlyozni. A ma jogi felsőfokú továbbképzésben részt vevőknek azért így is több mint a fele (860 fő) a budapesti Egyetem téri intézet hallgatója. Továbbképzés jelenleg 12 különböző – kilenc szakjogász és három jogi szakokleveles – szakon folyik. A legnépszerűbbek az adó-, biztosítás-, társaság- és cégjogi, valamint a környezetvédelmi jogi képzések, és állítólag minden évben kimagaslóan sokan jelentkeznek a jogi szakokleveles gazdasági szakember és a jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember szakokra is. Az intézet aktuális kínálata három féléves iparjogvédelmi és szerzői jogi szakjogász képzés, az első félév 125 800 forintért. Igyekeznek a világhoz is alkalmazkodni: az európai üzleti jog szakon jövőre már angolul oktatnak.
Nem érez viszont lanyhuló érdeklődést dr. Bartók Zoltán, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának oktatási dékánhelyettese. A karuk által szervezett továbbképzéseken egy-egy évfolyamban mintegy 300-an tanulnak, ami a dékánhelyettes szerint szép létszám. A Corvinuson 29-féle továbbképzést hirdettek meg, klasszikusuk a még 1957-ben indult MOJ – azaz mérnök/orvos/jogász/közgazdász. A másik legnépszerűbb képzésük az 1990-es évek közepétől futó humánmenedzsment, amit az újabb trendek alapján idéntől tovább is fejlesztettek, és leendő felső vezetőket céloznak meg a HR business partner szakirányú továbbképzési szakkal. Tapasztalataik szerint a továbbképzést mérnökök, jogászok fiatalon, néhány évvel a diploma után kezdik, míg az orvosok és gyógyszerészek kicsit idősebben. Bartók úgy látja, hallgatóik önszántukból jönnek, s munkáltatóiknak ez inkább csak elfogadható nyűg, de az is előfordul, hogy a cég állja a továbbképzés árát.
Ez a Corvinuson a HR business partner képzésnél például 495 ezer forint, a jogász-közgazdász tanfolyam „csak” 285 ezer forint félévente. A dékánhelyettes úgy véli, jobb munkája attól persze senkinek sem lesz, hogy elvégzett egy továbbképzést, aki viszont ezt megteszi, az az ambícióját és a motivációját bizonyítja, és ezért minden esélye megvan a jobb állásra.
forrás: HVG
