Csökken az érdeklődés a diploma utáni szakirányú továbbképzések iránt, hiába bővül folyamatosan a kínálat. A legtöbben néhány évvel az államvizsga után és saját akaratukból, nem pedig munkahelyi követelésre folytatják a tanulást.
Némi nosztalgiával gondolnak viszsza a Miskolci Egyetemen manapság az 1990-es évek elejére, amikor még – az állam bizalmatlanságának köszönhetően – csak az köthetett külkereskedelmi megállapodást, aki elvégezte a külkereskedelmi szakjogász továbbképzést. Nekik jól jönne most hasonló előírás, ami újra garantálná továbbképzéseiken a megfelelő hallgatói létszámot.
Érdeklődés hiányában a miskolci jogi karon pillanatnyilag egyetlen kurzus folyik, az általános és igazságügyi mediátori. A fakultás elvileg összesen 18 ilyen tanfolyamot – akkreditált szakirányú továbbképzést – kínál, de ezekből 2010-re is csupán ötöt hirdettek meg. „Egymás elől szívnák el a hallgatókat, ha egyszerre mindet elindítanánk” – indokolta önkorlátozásukat a HVG-nek Erdős Éva dékánhelyettes, hozzátéve, ha nem lesz elég jelentkező, a nyári pótfelvételin a további 13 szakot is meghirdetik. Legutóbb még az eddigi slágerképzésre (jogi szakokleveles gazdasági szakember) sem sikerült az indításhoz náluk minimálisan szükséges húsz főt megtalálniuk, annak ellenére, hogy a képzés a tanulóhiány miatt a korábbi jogász-mérnök és jogász-közgazdász szakok összevonásából született.
Pedig Miskolcon nagyon igyekeznek: nem csak jogászoknak, sőt nem csak diplomásoknak szerveznek továbbképzéseket. A mediátorképzésre például diplomával még nem rendelkező hallgatókat is felvesznek. A közelmúltban akkreditált és most először induló foglalkoztatási, rehabilitációs jogi tanácsadó képzésre jelentkező első harminc hallgató – félévenként 150 ezer forintos – költségtérítésének 80 százalékát pedig a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány állja. A három féléves (plusz egy záróvizsgafélév) képzés célja, hogy a végzettek minél hatékonyabban segítsék elő a munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatását. Erdős a csökkenő érdeklődés okát főleg a munkahelyi leterheltségben látja, és nem hiszi, hogy a náluk átlagosan 600 ezer forintos képzési költség riasztaná el a hallgatókat.
A másik ok szerinte Budapest. Bár Miskolcon is tanítanak fővárosiak, még saját korábbi hallgatói is szívesebben mennek Budapestre továbbképzésre. Legtöbb egykori hallgatójuk már ott dolgozik, s hiába szerették anyaegyetemüket, továbbképzésre már nem térnek vissza oda.
A szakirányú továbbképzési forma sajátjának mondják, hogy gyakorlatias tudásanyagával jól illeszkedik a munkaerő-piaci követelményekhez, és gyorsan reagál a munkaadók elvárásaira. Ilyen, kizárólag költségtérítéses képzések – amelyekre azért többnyire a felsőoktatásban szerzett oklevél a belépő – egyébként a legtöbb felsőoktatási intézményben indulnak, kínálatukról pedig külön felvételi tájékoztató jelenik meg évente. Az előző tanévben összesen több mint 18 ezer hallgató vett rész továbbképzésen, túlnyomó többségük levelező tagozaton tanult.
A szakirányú továbbképzések iránti kereslet csökkenését tapasztalják az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében (JTI) is, amit még az ország első – az akkori művelődésügyi miniszter által még 1973-ban létesíteni elrendelt – jogi továbbképzőjében sem tudnak a kínálat bővítésével ellensúlyozni. A ma jogi felsőfokú továbbképzésben részt vevőknek azért így is több mint a fele (860 fő) a budapesti Egyetem téri intézet hallgatója. Továbbképzés jelenleg 12 különböző – kilenc szakjogász és három jogi szakokleveles – szakon folyik. A legnépszerűbbek az adó-, biztosítás-, társaság- és cégjogi, valamint a környezetvédelmi jogi képzések, és állítólag minden évben kimagaslóan sokan jelentkeznek a jogi szakokleveles gazdasági szakember és a jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember szakokra is. Az intézet aktuális kínálata három féléves iparjogvédelmi és szerzői jogi szakjogász képzés, az első félév 125 800 forintért. Igyekeznek a világhoz is alkalmazkodni: az európai üzleti jog szakon jövőre már angolul oktatnak.
Nem érez viszont lanyhuló érdeklődést dr. Bartók Zoltán, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának oktatási dékánhelyettese. A karuk által szervezett továbbképzéseken egy-egy évfolyamban mintegy 300-an tanulnak, ami a dékánhelyettes szerint szép létszám. A Corvinuson 29-féle továbbképzést hirdettek meg, klasszikusuk a még 1957-ben indult MOJ – azaz mérnök/orvos/jogász/közgazdász. A másik legnépszerűbb képzésük az 1990-es évek közepétől futó humánmenedzsment, amit az újabb trendek alapján idéntől tovább is fejlesztettek, és leendő felső vezetőket céloznak meg a HR business partner szakirányú továbbképzési szakkal. Tapasztalataik szerint a továbbképzést mérnökök, jogászok fiatalon, néhány évvel a diploma után kezdik, míg az orvosok és gyógyszerészek kicsit idősebben. Bartók úgy látja, hallgatóik önszántukból jönnek, s munkáltatóiknak ez inkább csak elfogadható nyűg, de az is előfordul, hogy a cég állja a továbbképzés árát.
Ez a Corvinuson a HR business partner képzésnél például 495 ezer forint, a jogász-közgazdász tanfolyam „csak” 285 ezer forint félévente. A dékánhelyettes úgy véli, jobb munkája attól persze senkinek sem lesz, hogy elvégzett egy továbbképzést, aki viszont ezt megteszi, az az ambícióját és a motivációját bizonyítja, és ezért minden esélye megvan a jobb állásra.
forrás: HVG
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
