A rendészet társadalomtudományi kérdései, a biztonság- és védelempolitikai témája, a hadművészet és a hadtörténelem, valamint a határrendészet ügye éppúgy foglalkoztatta az OTDK ifjú tudósjelöltjeit, mint a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság és környezetvédelem, a logisztika, a szociológia, a pszichológia, a katonai kommunikáció vagy a védelemigazgatás kérdései a Had- és Rendészettudományi Szekcióban.
Nagy sikerrel zárult a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekciója, amelynek rendező-házigazdája a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara volt. A Szekcióban a ZMNE, a Rendőrtiszti Főiskola, a Pécsi Tudomány Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az ETDK hallgatói közül kerültek ki azok a versenyzők, akik húsz perces előadásaikban igyekeztek meggyőzni megállapításaik helyességéről és tudományos értékéről a szakmai zsűrit és a szép számban megjelent közönséget.
A résztvevők, a felkészítő tanárok és a bírálók örömmel állapították meg, hogy a tudományos diákköri munka népszerű, növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik úgy gondolják, hogy megmérettetik magukat az OTDK-n, idén 20-25%-kal több dolgozattal jelentkeztek a fiatal tudósjelöltek. A népszerűséget az is mutatja, hogy 16 helyen 4500 diák mérkőzik meg a XXIX. OTDK-n az országban, körülbelül 14-15 ezer érdeklődő figyelme mellett. Az, hogy a két nap alatt minden rendben zajlott, a komoly előkészítő és szervezőmunkának volt köszönhető. Az OTDK Had és Rendészettudományi Szekciója egyébként is igen jó hírű. A nemrégiben a Zrínyin járt Akkreditációs Látogató Bizottság is kiemelte előzetes értékelésében, hogy a Szekció munkája országosan a legjobbak között van.
A szervezők által kiadott igényes rezümé-kötetből kiderült, hogy az ifjú tudósjelöltek témaválasztása mennyire szerteágazó volt, mert abban megtalálhatók a rendészet társadalomtudományi kérdései, a biztonság- és védelempolitikai kérdések, a hadművészet és a hadtörténelem vagy a határrendészet kérdései éppúgy, mint a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság és környezetvédelem, a logisztika, a szociológia, a pszichológia, a katonai kommunikáció vagy a védelemigazgatás kérdései. A hadművészet történet tagozatban volt például olyan dolgozat, aminek már a címén megakadt az ember szeme: Jancsovszki Máté (Debreceni Egyetem) munkája az „Elefánttaktika a hellenisztikus és a római hadviselésben a Kr. e. 4-2. században” címet viseli. Hogy mire lehet használni az elefántot? ,,…hatalmas testükkel, a trombitálásukkal keltett rémülettel és alakjuk furcsaságával a csatában az elefántok mind a harcosokat, mind a lovakat összezavarták” - idézte a rezümében Vegetius szavait a szerző. Volt olyan dolgozat, amely honvédelmi politikánk fontos kérdéseivel foglalkozott, azt vizsgálva, hogy milyen kerékkötői voltak a nemzeti katonai stratégia létrejöttének. A dolgozat többszerzős, Dina Mátyás, Halmai Gábor Zoltán és Hory Dávid írták, mindhárman a Corvinus egyetem hallgatói. Az írásnak külön érdekességet ad az a tény, hogy a honvédelmi miniszter a közelmúltban terjesztette a témát a kormány, majd a parlament elé, s ma már rendelkezik az ország a szakmai körökben hosszú ideje várt dokumentummal.
A szabályok szerint a 84 versenyző után 33% részesülhetett helyezésben, ez 28 helyezést jelent a 14 tagozatban, vagyis minden tagozatban 2-2 helyezés adhatott ki a zsűri. Különböző szervezetek és magánszemélyek által felajánlott különdíjak tették még értékesebbé a versengést.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
