A rendészet társadalomtudományi kérdései, a biztonság- és védelempolitikai témája, a hadművészet és a hadtörténelem, valamint a határrendészet ügye éppúgy foglalkoztatta az OTDK ifjú tudósjelöltjeit, mint a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság és környezetvédelem, a logisztika, a szociológia, a pszichológia, a katonai kommunikáció vagy a védelemigazgatás kérdései a Had- és Rendészettudományi Szekcióban.
Eduline
Nagy sikerrel zárult a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekciója, amelynek rendező-házigazdája a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara volt. A Szekcióban a ZMNE, a Rendőrtiszti Főiskola, a Pécsi Tudomány Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az ETDK hallgatói közül kerültek ki azok a versenyzők, akik húsz perces előadásaikban igyekeztek meggyőzni megállapításaik helyességéről és tudományos értékéről a szakmai zsűrit és a szép számban megjelent közönséget.
A résztvevők, a felkészítő tanárok és a bírálók örömmel állapították meg, hogy a tudományos diákköri munka népszerű, növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik úgy gondolják, hogy megmérettetik magukat az OTDK-n, idén 20-25%-kal több dolgozattal jelentkeztek a fiatal tudósjelöltek. A népszerűséget az is mutatja, hogy 16 helyen 4500 diák mérkőzik meg a XXIX. OTDK-n az országban, körülbelül 14-15 ezer érdeklődő figyelme mellett. Az, hogy a két nap alatt minden rendben zajlott, a komoly előkészítő és szervezőmunkának volt köszönhető. Az OTDK Had és Rendészettudományi Szekciója egyébként is igen jó hírű. A nemrégiben a Zrínyin járt Akkreditációs Látogató Bizottság is kiemelte előzetes értékelésében, hogy a Szekció munkája országosan a legjobbak között van.
A szervezők által kiadott igényes rezümé-kötetből kiderült, hogy az ifjú tudósjelöltek témaválasztása mennyire szerteágazó volt, mert abban megtalálhatók a rendészet társadalomtudományi kérdései, a biztonság- és védelempolitikai kérdések, a hadművészet és a hadtörténelem vagy a határrendészet kérdései éppúgy, mint a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság és környezetvédelem, a logisztika, a szociológia, a pszichológia, a katonai kommunikáció vagy a védelemigazgatás kérdései. A hadművészet történet tagozatban volt például olyan dolgozat, aminek már a címén megakadt az ember szeme: Jancsovszki Máté (Debreceni Egyetem) munkája az „Elefánttaktika a hellenisztikus és a római hadviselésben a Kr. e. 4-2. században” címet viseli. Hogy mire lehet használni az elefántot? ,,…hatalmas testükkel, a trombitálásukkal keltett rémülettel és alakjuk furcsaságával a csatában az elefántok mind a harcosokat, mind a lovakat összezavarták” - idézte a rezümében Vegetius szavait a szerző. Volt olyan dolgozat, amely honvédelmi politikánk fontos kérdéseivel foglalkozott, azt vizsgálva, hogy milyen kerékkötői voltak a nemzeti katonai stratégia létrejöttének. A dolgozat többszerzős, Dina Mátyás, Halmai Gábor Zoltán és Hory Dávid írták, mindhárman a Corvinus egyetem hallgatói. Az írásnak külön érdekességet ad az a tény, hogy a honvédelmi miniszter a közelmúltban terjesztette a témát a kormány, majd a parlament elé, s ma már rendelkezik az ország a szakmai körökben hosszú ideje várt dokumentummal.
A szabályok szerint a 84 versenyző után 33% részesülhetett helyezésben, ez 28 helyezést jelent a 14 tagozatban, vagyis minden tagozatban 2-2 helyezés adhatott ki a zsűri. Különböző szervezetek és magánszemélyek által felajánlott különdíjak tették még értékesebbé a versengést.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
