A rendészet társadalomtudományi kérdései, a biztonság- és védelempolitikai témája, a hadművészet és a hadtörténelem, valamint a határrendészet ügye éppúgy foglalkoztatta az OTDK ifjú tudósjelöltjeit, mint a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság és környezetvédelem, a logisztika, a szociológia, a pszichológia, a katonai kommunikáció vagy a védelemigazgatás kérdései a Had- és Rendészettudományi Szekcióban.
Nagy sikerrel zárult a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekciója, amelynek rendező-házigazdája a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara volt. A Szekcióban a ZMNE, a Rendőrtiszti Főiskola, a Pécsi Tudomány Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az ETDK hallgatói közül kerültek ki azok a versenyzők, akik húsz perces előadásaikban igyekeztek meggyőzni megállapításaik helyességéről és tudományos értékéről a szakmai zsűrit és a szép számban megjelent közönséget.
A résztvevők, a felkészítő tanárok és a bírálók örömmel állapították meg, hogy a tudományos diákköri munka népszerű, növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik úgy gondolják, hogy megmérettetik magukat az OTDK-n, idén 20-25%-kal több dolgozattal jelentkeztek a fiatal tudósjelöltek. A népszerűséget az is mutatja, hogy 16 helyen 4500 diák mérkőzik meg a XXIX. OTDK-n az országban, körülbelül 14-15 ezer érdeklődő figyelme mellett. Az, hogy a két nap alatt minden rendben zajlott, a komoly előkészítő és szervezőmunkának volt köszönhető. Az OTDK Had és Rendészettudományi Szekciója egyébként is igen jó hírű. A nemrégiben a Zrínyin járt Akkreditációs Látogató Bizottság is kiemelte előzetes értékelésében, hogy a Szekció munkája országosan a legjobbak között van.
A szervezők által kiadott igényes rezümé-kötetből kiderült, hogy az ifjú tudósjelöltek témaválasztása mennyire szerteágazó volt, mert abban megtalálhatók a rendészet társadalomtudományi kérdései, a biztonság- és védelempolitikai kérdések, a hadművészet és a hadtörténelem vagy a határrendészet kérdései éppúgy, mint a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság és környezetvédelem, a logisztika, a szociológia, a pszichológia, a katonai kommunikáció vagy a védelemigazgatás kérdései. A hadművészet történet tagozatban volt például olyan dolgozat, aminek már a címén megakadt az ember szeme: Jancsovszki Máté (Debreceni Egyetem) munkája az „Elefánttaktika a hellenisztikus és a római hadviselésben a Kr. e. 4-2. században” címet viseli. Hogy mire lehet használni az elefántot? ,,…hatalmas testükkel, a trombitálásukkal keltett rémülettel és alakjuk furcsaságával a csatában az elefántok mind a harcosokat, mind a lovakat összezavarták” - idézte a rezümében Vegetius szavait a szerző. Volt olyan dolgozat, amely honvédelmi politikánk fontos kérdéseivel foglalkozott, azt vizsgálva, hogy milyen kerékkötői voltak a nemzeti katonai stratégia létrejöttének. A dolgozat többszerzős, Dina Mátyás, Halmai Gábor Zoltán és Hory Dávid írták, mindhárman a Corvinus egyetem hallgatói. Az írásnak külön érdekességet ad az a tény, hogy a honvédelmi miniszter a közelmúltban terjesztette a témát a kormány, majd a parlament elé, s ma már rendelkezik az ország a szakmai körökben hosszú ideje várt dokumentummal.
A szabályok szerint a 84 versenyző után 33% részesülhetett helyezésben, ez 28 helyezést jelent a 14 tagozatban, vagyis minden tagozatban 2-2 helyezés adhatott ki a zsűri. Különböző szervezetek és magánszemélyek által felajánlott különdíjak tették még értékesebbé a versengést.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
