Mesterképzések a jelentkezői létszámbővülésben

A jelentkezési statisztikákból kiderül, az idei 22 százalékos összjelentkezői létszámnövekedés részben a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Éppen ezért jellemzően a mesterképzéseket is hirdető intézmények tudták az összjelentkezői létszámbővüléssel azonos vagy magasabb mértékben növelni jelentkezői számukat, az intézmények többségénél az összjelentkezői bővülés több mint 50 százaléka a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Idén csaknem 27 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, ez nagyjából 22 százalékkal több, mint a tavalyi évben.

  • Edupress
Edupress
A jelentkezői létszám változását a mesterképzésre jelentkezők megjelenésével, illetve a nyelvi előkészítő programban részt vett nagyjából 11 ezer érettségi előtt álló diákkal indokolja az oktatási tárca, akik az adott korosztály végzősei közül tavaly hiányoztak, hiszen középiskolai oktatásuk öt év. Így a 27 ezerrel több jelentkező 22 százalékos növekedést jelent a felsőoktatásban, mely az intézmények költségvetésére is hatással van.

Az idei statisztikákból kiderül, hogy azonos mértékben, vagy jobban, azok az intézmények tudták növelni jelentkezési adataikat, amelyek indítottak mesterképzést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) idei 22.397 fős jelentkezői létszámával megelőzte a 2006-ban produkált eredményét. 2006-ban 132.525-en jelentkeztek összesen a felsőoktatásba, nagyjából 5000-rel többen, mint idén, akkor az ELTE-re 22.228-an adták be jelentkezésüket. Az ELTE a tavalyinál 6113-mal több jelentkezést fogad idén, 37, 6 százalékos jelentkező létszámbővülésének 56 százaléka a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető.

A mesterképzések növekedésben betöltött szerepe a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) esetében is magas, a 30 százalékos növekedés 69 százaléka a mesterképzéseknek tudható be. A Műegyetemen (BME), a Budapesti Műszaki Főiskolán (BMF), a Debreceni Egyetemen (DE), a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Miskolci Egyetemen (ME), a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a pécsi, a szegedi egyetemen, illetve a Szent István Egyetemen (SZIE) kicsit eltérő arányban, de a jelentkezői létszámnövekedés több mint 50 százaléka a mesterképzéseknek köszönhető.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói létszáma a mesterképzéseket nem tekintve 563 főről 472 főre csökkent. Az intézmény mesterképzéseivel azonban 3,6 százalékkal növelte idei összjelentkezői létszámát. Hasonlóan mesterképzéseinek tulajdoníthatja, hogy nem csökkent idei jelentkezési létszáma a Nyíregyházi Főiskola, a veszprémi Pannon Egyetem, illetve a Zsigmond Király Főiskola. A veszprémi egyetem például 13, 7 százalékkal tudta növelni összejelentkezői létszámát annak ellenére, hogy az alap illetve felsőfokú szakképzéseit tekintve 54 fővel csökkent a jelentkezők érdeklődése. A Zsigmond Király Főiskolának pedig a mesterképzésre jelentkező 259 felvételizője nélkül arányaiban igencsak csökkent volna jelentkezői létszáma, így azonban ha kis mértékben is, de növekedést ért el.

Nem kizáró ok azonban a növekvő népszerűség tekintetében a mesterképzések indítása, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 14,3 százalékkal, a Kecskeméti Főiskola 20,9 százalékkal növelte összjelentkezői létszámát a tavalyihoz képest mesterképzések híján is.Meg kell jegyezni azonban, hogy mindössze a BCE, a BGF, a BME, a DE, a Dunaújvárosi Főiskola, az ELTE, az Eszterházy Károly Főiskola, a ME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, a Semmelweis Egyetem, a SZIE, a Szegedi Tudományegyetem és négy hittudományi főiskola növelte az összjelentkezői létszám növekedésének arányával megfelelően, vagy magasabb mértékben jelentkezői létszámát. Ezek közül viszont csak a hittudományi főiskolák nem indítottak mesterképzést.

A felvételi jelentkezések adatainak hiánypótoltatása jelenleg is zajlik, így az adatok még nem véglegesek. Cikkünk a felvi.hu április eleji adatai alapján készült.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?