Mesterképzések a jelentkezői létszámbővülésben

A jelentkezési statisztikákból kiderül, az idei 22 százalékos összjelentkezői létszámnövekedés részben a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Éppen ezért jellemzően a mesterképzéseket is hirdető intézmények tudták az összjelentkezői létszámbővüléssel azonos vagy magasabb mértékben növelni jelentkezői számukat, az intézmények többségénél az összjelentkezői bővülés több mint 50 százaléka a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Idén csaknem 27 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, ez nagyjából 22 százalékkal több, mint a tavalyi évben.

  • Edupress
Edupress
A jelentkezői létszám változását a mesterképzésre jelentkezők megjelenésével, illetve a nyelvi előkészítő programban részt vett nagyjából 11 ezer érettségi előtt álló diákkal indokolja az oktatási tárca, akik az adott korosztály végzősei közül tavaly hiányoztak, hiszen középiskolai oktatásuk öt év. Így a 27 ezerrel több jelentkező 22 százalékos növekedést jelent a felsőoktatásban, mely az intézmények költségvetésére is hatással van.

Az idei statisztikákból kiderül, hogy azonos mértékben, vagy jobban, azok az intézmények tudták növelni jelentkezési adataikat, amelyek indítottak mesterképzést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) idei 22.397 fős jelentkezői létszámával megelőzte a 2006-ban produkált eredményét. 2006-ban 132.525-en jelentkeztek összesen a felsőoktatásba, nagyjából 5000-rel többen, mint idén, akkor az ELTE-re 22.228-an adták be jelentkezésüket. Az ELTE a tavalyinál 6113-mal több jelentkezést fogad idén, 37, 6 százalékos jelentkező létszámbővülésének 56 százaléka a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető.

A mesterképzések növekedésben betöltött szerepe a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) esetében is magas, a 30 százalékos növekedés 69 százaléka a mesterképzéseknek tudható be. A Műegyetemen (BME), a Budapesti Műszaki Főiskolán (BMF), a Debreceni Egyetemen (DE), a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Miskolci Egyetemen (ME), a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a pécsi, a szegedi egyetemen, illetve a Szent István Egyetemen (SZIE) kicsit eltérő arányban, de a jelentkezői létszámnövekedés több mint 50 százaléka a mesterképzéseknek köszönhető.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói létszáma a mesterképzéseket nem tekintve 563 főről 472 főre csökkent. Az intézmény mesterképzéseivel azonban 3,6 százalékkal növelte idei összjelentkezői létszámát. Hasonlóan mesterképzéseinek tulajdoníthatja, hogy nem csökkent idei jelentkezési létszáma a Nyíregyházi Főiskola, a veszprémi Pannon Egyetem, illetve a Zsigmond Király Főiskola. A veszprémi egyetem például 13, 7 százalékkal tudta növelni összejelentkezői létszámát annak ellenére, hogy az alap illetve felsőfokú szakképzéseit tekintve 54 fővel csökkent a jelentkezők érdeklődése. A Zsigmond Király Főiskolának pedig a mesterképzésre jelentkező 259 felvételizője nélkül arányaiban igencsak csökkent volna jelentkezői létszáma, így azonban ha kis mértékben is, de növekedést ért el.

Nem kizáró ok azonban a növekvő népszerűség tekintetében a mesterképzések indítása, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 14,3 százalékkal, a Kecskeméti Főiskola 20,9 százalékkal növelte összjelentkezői létszámát a tavalyihoz képest mesterképzések híján is.Meg kell jegyezni azonban, hogy mindössze a BCE, a BGF, a BME, a DE, a Dunaújvárosi Főiskola, az ELTE, az Eszterházy Károly Főiskola, a ME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, a Semmelweis Egyetem, a SZIE, a Szegedi Tudományegyetem és négy hittudományi főiskola növelte az összjelentkezői létszám növekedésének arányával megfelelően, vagy magasabb mértékben jelentkezői létszámát. Ezek közül viszont csak a hittudományi főiskolák nem indítottak mesterképzést.

A felvételi jelentkezések adatainak hiánypótoltatása jelenleg is zajlik, így az adatok még nem véglegesek. Cikkünk a felvi.hu április eleji adatai alapján készült.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.