Mesterképzések a jelentkezői létszámbővülésben

A jelentkezési statisztikákból kiderül, az idei 22 százalékos összjelentkezői létszámnövekedés részben a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Éppen ezért jellemzően a mesterképzéseket is hirdető intézmények tudták az összjelentkezői létszámbővüléssel azonos vagy magasabb mértékben növelni jelentkezői számukat, az intézmények többségénél az összjelentkezői bővülés több mint 50 százaléka a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető. Idén csaknem 27 ezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, ez nagyjából 22 százalékkal több, mint a tavalyi évben.

  • Edupress
Edupress
A jelentkezői létszám változását a mesterképzésre jelentkezők megjelenésével, illetve a nyelvi előkészítő programban részt vett nagyjából 11 ezer érettségi előtt álló diákkal indokolja az oktatási tárca, akik az adott korosztály végzősei közül tavaly hiányoztak, hiszen középiskolai oktatásuk öt év. Így a 27 ezerrel több jelentkező 22 százalékos növekedést jelent a felsőoktatásban, mely az intézmények költségvetésére is hatással van.

Az idei statisztikákból kiderül, hogy azonos mértékben, vagy jobban, azok az intézmények tudták növelni jelentkezési adataikat, amelyek indítottak mesterképzést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) idei 22.397 fős jelentkezői létszámával megelőzte a 2006-ban produkált eredményét. 2006-ban 132.525-en jelentkeztek összesen a felsőoktatásba, nagyjából 5000-rel többen, mint idén, akkor az ELTE-re 22.228-an adták be jelentkezésüket. Az ELTE a tavalyinál 6113-mal több jelentkezést fogad idén, 37, 6 százalékos jelentkező létszámbővülésének 56 százaléka a meghirdetett mesterképzéseknek köszönhető.

A mesterképzések növekedésben betöltött szerepe a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) esetében is magas, a 30 százalékos növekedés 69 százaléka a mesterképzéseknek tudható be. A Műegyetemen (BME), a Budapesti Műszaki Főiskolán (BMF), a Debreceni Egyetemen (DE), a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Miskolci Egyetemen (ME), a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a pécsi, a szegedi egyetemen, illetve a Szent István Egyetemen (SZIE) kicsit eltérő arányban, de a jelentkezői létszámnövekedés több mint 50 százaléka a mesterképzéseknek köszönhető.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói létszáma a mesterképzéseket nem tekintve 563 főről 472 főre csökkent. Az intézmény mesterképzéseivel azonban 3,6 százalékkal növelte idei összjelentkezői létszámát. Hasonlóan mesterképzéseinek tulajdoníthatja, hogy nem csökkent idei jelentkezési létszáma a Nyíregyházi Főiskola, a veszprémi Pannon Egyetem, illetve a Zsigmond Király Főiskola. A veszprémi egyetem például 13, 7 százalékkal tudta növelni összejelentkezői létszámát annak ellenére, hogy az alap illetve felsőfokú szakképzéseit tekintve 54 fővel csökkent a jelentkezők érdeklődése. A Zsigmond Király Főiskolának pedig a mesterképzésre jelentkező 259 felvételizője nélkül arányaiban igencsak csökkent volna jelentkezői létszáma, így azonban ha kis mértékben is, de növekedést ért el.

Nem kizáró ok azonban a növekvő népszerűség tekintetében a mesterképzések indítása, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 14,3 százalékkal, a Kecskeméti Főiskola 20,9 százalékkal növelte összjelentkezői létszámát a tavalyihoz képest mesterképzések híján is.Meg kell jegyezni azonban, hogy mindössze a BCE, a BGF, a BME, a DE, a Dunaújvárosi Főiskola, az ELTE, az Eszterházy Károly Főiskola, a ME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, a Semmelweis Egyetem, a SZIE, a Szegedi Tudományegyetem és négy hittudományi főiskola növelte az összjelentkezői létszám növekedésének arányával megfelelően, vagy magasabb mértékben jelentkezői létszámát. Ezek közül viszont csak a hittudományi főiskolák nem indítottak mesterképzést.

A felvételi jelentkezések adatainak hiánypótoltatása jelenleg is zajlik, így az adatok még nem véglegesek. Cikkünk a felvi.hu április eleji adatai alapján készült.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.