Öt tipp leendő jogászoknak

Eltökélted, hogy egy napon majd a jogra mész, és azon gondolkozol, vajon mit kéne tenned, hogy minél nagyobb esélyed legyen bekerülni? Néhány tippet adunk, mire érdemes figyelned...

  • Eduline

A jogi pályát fontolgatók is szeretnének tisztában lenni azzal, miből illene felkészülniük a biztos sikerhez. Ám „sajnos”, nem tudnak mást tenni, minthogy lazítanak és élvezik a diákéveiket – ugyanis, például az orvosi egyetemmel ellentétben, a jogi kar esetében nincsenek olyan szükséges előfeltételek, amelyek egy tonnányi előzetes tervezést igényelnének. Van azonban néhány olyan dolog, amit érdemes megtenni az alapok megerősítéséhez.

 

1. Tanuld, amihez kedved van! Sokan azt hiszik, hogy a jogi egyetemet megelőzendő, speciális iskolai tanulmányok szükségesek. Ahogy az előbb említettünk, a jogi karhoz nincs kijelölve kötelező tanulmányi haladási irány, az is bekerülhet, aki éppen zeneművészeti szakközépbe járt, de természetesen, szorgalmasan tanult. Az, ha van fogalmad a közgazdaságtanról, történelemről, politikáról, szociológiai és filozófiai kérdésekről, nem árt, de csak azért, mert ezek a tárgyak adják majd az órarended nagy részét.

 

2. Olvass, olvass és olvass! A jogi kar korántsem olyan, mint ahogy a sorozatokban mutatják. Sőt, a jogászkodás sem olyan a valóságban, mint a tévében, de ez már egy másik cikk. A valóságban nem szól másról az első három év, mint az olvasásáról. Rengeteg olvasásról. A legtöbb amit tehetsz ennek érdekében, hogy tökéletesre faragod az olvasási technikádat – pláne ha rendelkezel valamiféle tanulási zavarral! A jogban minden szó számít, ha nem szeretsz olvasni, utálni fogod a jogi pályát.

 

3. Írj, írj és írj! A jogászok nem csak sokat olvasnak, hanem sokat is írnak. Amint van alkalmad az íráskészséged fejlesztésére, ne szalaszd el. Ragadj meg minden lehetőséget és tollat, hogy javítsd a vénád, az egyetemen ugyanis az egyik elvárás veled szemben az lesz, hogy rengeteget írj, és világosan kifejezd magad. Jó jogász pedig csak abból lehet, aki elég rátermett arra, hogy érhetően és tömören fogalmazzon.

 

4. Ismerd meg a professzorod! A legjobb ajánlásokat a tanáraid adhatják, ezért érdemes megjegyeztetni a neved, hiszen csak azok lehetnek jó véleménnyel rólad, akik nem csak a dolgozataidat olvassák, hanem mint embert is ismernek. Keresd a lehetőséget az egyetemen, hogy a professzoroddal dolgozhass, tarts helyette kiselőadásokat. Keményen kell dolgoznod, még ha bejutottál is, hogy megfelelő szakember váljék belőled.

 

5. Kerüld a bajt! A jogászoknak nem csak maximális pontszám szükséges a sikerhez. Fontos, hogy az erre a pályára készülök karaktere milyen, alkalmasak-e a törvény gyakorlására. Éppen ezért nem jó, ha van a múltadban kellemetlen incidens, még ha ártatlan is voltál, a „kabátlopás esete” fennáll. Tedd akadálymentessé a karriered azáltal, hogy a megfelelő döntéseket hozod, és megfontoltan cselekedsz diákéveid alatt is.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.