Nincs helye az autista gyerekeknek az iskolarendszerben.
Eduline
Az autizmus 67 millió embert érint világszerte. Magyarországon ez a szám az európai gyakorisági adatok szerint 60 ezerre tehető, azonban a kutatások szerint exponenciálisan nő. Főként az oktatási rendszerbe bekerülő gyerekek között figyelhető meg ez a tendencia, ami súlyos következményekkel járhat, ha nem történnek meg a megfelelő lépések a helyzet kezelésére. Civil szervezetek a volt és jelenlegi államfők feleségeinek védnökségével április másodikán a BenX című belga-holland játékfilm több moziban történő bemutatásával hívják fel a figyelmet a probléma jelentőségére.
Sokan azt gondolják, hogy az autizmus egy elszigetelt, csupán keveseket érintő probléma, amivel nem kell szélesebb körben foglalkozni. A gyakorisági adatok szerint azonban világszerte 67 millió, Magyarországon pedig tízezer emberből hatvan ember autista, a legújabb kutatások szerint pedig számuk exponenciálisan nő: az óvodákba és iskolákba bekerülő gyerekek száma például 2002 óta megduplázódott hazánkban. Mindeközben a pedagógusok képzése és az intézményi struktúra nem változott, ezáltal nem készült fel az autista gyerekek igényeihez való alkalmazkodásra.
„Az oktatási intézményrendszer felkészületlensége súlyos probléma, amit mindenképpen kezelni kell. Pedagógusaink nincsenek kellően felkészítve a differenciált oktatásra, ami nemcsak az autizmus, hanem más, például szociális jellegű problémával küszködő gyerekek hátrányainak ledolgozását illetve mérséklését is megnehezíti.” – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnökségi tagja, Békési Tamás az Autizmus Napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
Czunyi Zsuzsanna, a kezdeményezésben részt vevő Mosoly Otthon Alapítvány ügyvezetője az autista gyerekeket és fiatalokat gondozó lakóotthonokra utalva kiemelte, hogy „elképesztő méretű hiány van az autista és más jellegű fogyatékossággal rendelkező gyerekeket integráltan oktatni tudó szakemberekből, ami az iskolákból kilépő fiatalok boldogulásra való esélyeit jelentősen csökkenti.” Az autisták egy része képes felnőtt korában önálló életre abban az esetben, ha kisgyermek korától megkapja az állapotának megfelelő speciális oktatást és fejlesztést. Ellenben ha ezeket a segítségeket nem kapja meg, akkor a társadalom eltartottja lesz, nem pedig annak hasznos és produktív tagja. A lakóotthonok igyekeznek a rendelkezésükre álló eszközökkel ezen enyhíteni és nemcsak ellátják őket és fejlesztik képességeiket, hanem munkalehetőséget is biztosítanak számukra. Ugyanakkor az otthonok érzik azt az évről évre növekvő igényt, amely az iskolát elhagyó, önálló életet élni nem képes autista fiatalok részéről jelentkezik. Mivel azonban a jelenleg bentlakást igénylő fiatalok ellátása sem megoldott, a jövőben várhatóan folyamatosan növekvő számú autista fiatal és felnőtt sorsa teljesen megoldatlan a jelenlegi kapacitások mellett.
Az AOSZ alelnöke, Szilvásy Zsuzsanna szerint ennek nem kellene így lennie: az 1062/2007-es kormányhatározat alapján féléves szakértői munkával, majd az azt követő társadalmi vitában kidolgoztak egy öt évre szóló átfogó intézményfejlesztési tervet, mely nemcsak az oktatás, hanem a teljes ellátórendszer érintett elemeire vonatkozóan határozza meg a helyzet kezelésére alkalmas lépéseket.
„Az Országos Autizmus Stratégiában a diagnosztika, szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés és családtámogatás területén szükséges intézkedéseket vettük sorra. Viszonylag alacsony és kézben tartható költségkerettel fel tudnánk készülni a várható változásokra” – mondta.
Az egyeztetések megkezdődtek a minisztériumokkal 2008-ban, de nem történt előrelépés az ügyben annak ellenére, hogy a kormányhatározat 2008. július 31-ére tette az intézkedéstervek kidolgozásának határidejét. „Nem szabad, hogy abbamaradjanak a tárgyalások, a döntéshozóknak foglalkoznia kell a kérdéssel. A mai napon szeretnénk, ha meghallanák az autisták és hozzátartozóik szavát és odafigyelnének rájuk.” - hangsúlyozta Mádl Dalma, az Autizmus Napjának egyik védnöke.
Az autista fiatalok nehéz helyzetét mutatja be nagyon erős filmes eszközökkel és hitelesen a BenX című belga-holland játékfilm, melyben egy Asperger szindrómás, a társadalomba jól integrálható autista diák megpróbáltatásait ismerhetjük meg. A filmet az Autizmus Napja alkalmából kétszer játssza a Kino Mozi, valamint vidéki mozik Pécsett, Szombathelyen, Békéscsabán, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérvárott és Győrött az e-cinema rendszernek köszönhetően. A filmet megelőzően egy Spáh Dávid által rendezett társadalmi célú hirdetést is levetítenek, mely a Miniszterelnöki Hivatal sikeres esélyegyenlőségi kampányának része. A második fővárosi vetítést követően egy beszélgetésre kerül sor a filmben felvetett problémák kapcsán, szakértők részvételével.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
