Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta jellemző, itthon viszont még kevésbé elterjedt a menedzserszemléletű településirányítás gyakorlata. Erre a problémára kíván gyógyírt nyújtani a Lokális Lendület elnevezésű településmarketing konferencia 2009. április 9-én a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a Helyi Obszervatórium szervezésében. Ezt szorgalmazza az Állami Számvevőszék és a BGF ősztől induló új, közpénz-menedzsment képzése is.
Eduline
A települések korszerű és hatékony vezetéséhez mára elengedhetetlenné vált a menedzserszemléletű gondolkodásmód integrálása az önkormányzati politikába, azonban Magyarországon ezt még kevés esetben alkalmazzák igazán sikeresen. A modern településirányítás meghonosodásának egyik legfőbb akadálya, hogy noha a szervezésben résztvevő szakemberek – önkormányzati vezetők, politikusok, helyi közalkalmazottak, marketing szakértők – céljai közösek, a gondolkodásmódjuk és fogalomrendszerük eltérő.
A 2009. április 9-én megrendezésre kerülő Lokális Lendület – Lehetőségek és stratégiák a településmarketingben elnevezésű konferencia fő célja éppen az, hogy a magyar települések számára fórumot teremtsen a modern településirányításban érintett szakmák párbeszédjéhez. Az eseményen többek között olyan elismert szaktekintélyek tartanak előadást, mint Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke vagy Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. A tanácskozás kiemelt részét képezik a szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szakemberek között valódi vita alakuljon ki, és a települések által gyakorlatban is hasznosítható megoldások szülessenek.
A rendezvényhez szorosan kapcsolódik a BGF 2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár szakértőinek közreműködésével induló közgazdálkodás, közpénz-menedzsment képzése, melynek célja, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező közgazdálkodó szakembereket képezzen.
„A konferencia megrendezésével és az új képzés beindításával reményeink szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola jelentősen hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a menedzserszemlélet elterjedéséhez az államháztartáshoz kötődő szervezetek, valamint a települések irányítási gyakorlatában” – hangsúlyozta Sándorné Dr. Kriszt Éva, rektor.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.