Európai színvonalú Mesterképzési Központ a BGF-en

A bolognai rendszer bevezetésével határozott verseny indult meg az egyetemek és a főiskolák között a mesterképzésekért, illetve az MSc képzésre jelentkezőkért. A Budapesti Gazdasági Főiskola – a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve – Mesterképzési Központot hoz létre, melynek feladata a mesterképzések központi szintű irányítása, koordinációja.

  • Eduline

A bolognai folyamat által életre hívott kétszintű képzés sok kihívást jelent a felsőoktatási intézmények számára. Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a témában tartott sajtóbeszélgetésen azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzési programok összeállítása során kiderült: a főiskolai jogállású intézményekben a BSc képzés már szervesebben van jelen a korábbi hagyományok miatt, míg az egyetemek könnyen beleeshetnek abba a hibába, hogy az eredetileg ötévesre tervezett képzéseiket három évbe sűrítik bele, veszélyeztetve ezzel a mesterképzés létjogosultságát, presztízsét. 

A Budapesti Gazdasági Főiskola szerint a bolognai rendszerre a helyes válasz az igények felmérése és a specifikáció. A szűkülő felsőoktatási piacon a mesterképzésben meg kell találni azt a specifikumot, amely figyelembe veszi a piac igényeit, gyakorlatorientált, épít az adottságokra és az előrevivő hagyományokra, valamint a képzést szolgáló kutatómunkán alapul.

A BGF ezt a tematikát követve első lépésben – a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve – egy Mesterképzési Központot hoz létre, melynek feladata lesz a mesterképzések intézményi szintű irányítása és koordinációja. Továbbá a képzés folyamatába hazai és nemzetközi partnereket bevonva a gyakorlatorientált mesterképzés, a versenyképes MSc diploma megvalósítására törekszik. Ennek érdekében a BGF együttműködést tervez például az Állami Számvevőszékkel, a Marketing Szövetséggel, és a munkaadói oldalt tömörítő hazai és nemzetközi szervezetekkel, egyesületekkel.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.