A siker kulcsa a folyamatos reagálás a változó környezetre, erre pedig a kreatív erőforrások tesznek képessé. Ondrej Liska egyenesen a válság ellenszerének nevezte az oktatást, és kiemelte, hogy a kreativitás és innováció témája hangsúlyosan jelen van a versenyképes és nyitott Európát célzó cseh elnökségi prioritásokban.Jan Figel elmondta, a Kreativitás és Innováció Európai Éve katalizátor szerepet tölt be: célja, hogy felhívja a figyelmet a témára, és összehozza az érintetteket, megteremtse az együttműködés kereteit és hozzájáruljon az ötletek megvalósulásához. A sikerhez nyitott elmére és nyitott szívre van szükség: a racionális megközelítés és az empátia ötvözete vezethet célra.Az évet különböző szakterületekről és különböző európai országokból 24 felkért nagykövet képviseli, köztük Edward de Bono, a kreatív gondolkodás mestere, Radu Mihaileanu román származású francia filmrendező vagy Blanka Ríhova cseh mikrobiológus, és nem utolsósorban Rubik Ernő professzor, és Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója.A nagykövetek kerekasztal-beszélgetése eredményeként megfogalmazott ajánlásokat Esko Tapani Aho, a Nokia alelnöke, volt finn miniszterelnök ismertette a konferencián. Hangsúlyozta, a jelenleg megélt gazdasági válság egyben lehetőség is, hiszen előfordul, hogy fontos és szükséges reformokat válság nélkül lehetetlen lenne keresztülvinni. A kreativitás alapja a jól működő, színvonalas oktatási rendszer. Tudásalapú társadalomról beszélünk, de az oktatási rendszerek még nem igazodnak ezekhez az új igényekhez, radikálisan át kell őket alakítani. Az emberi tőkébe való befektetés elengedhetetlen, a gazdasági nehézségek ellenére, sőt éppen emiatt muszáj invesztálni az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe. Több és hatékonyabb együttműködésre van szükség az akadémiai szféra, a gazdaság és a kormányzati szféra között, jelenleg ez nagyon korlátozott, miközben az innovációs kapacitás egyre inkább az együttműködésen alapszik. Zárásként hozzátette, hogy a kreativitás és innováció által elért siker nemcsak gazdasági, anyagi jellegű, hanem jobb emberi életet eredményez.A kreativitás és innováció európai éve átfogó kezdeményezés, amely jellegénél fogva számos területre kiterjed: az oktatás és képzés mellett érintett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom is.Az év hivatalos hazai programjának összeállítása céljából a Tempus Közalapítvány pályázati felhívást tett közzé, mely elérhető a www.tka.hu címen, és amelyben várnak olyan programokat, ötleteket, kezdeményezéseket, amelyek témájukkal és célkitűzéseikkel a Kreativitás és Innováció Európai Évének kezdeményezéséhez illeszkednek. Az ötletpályázatra benyújtott javaslatok közül a szervezők mintegy ötven kezdeményezést választanak ki, amelyek a szakmai elismerés mellett nem anyagi jellegű támogatást is kapnak kezdeményezésük megvalósításához, és ezek adják majd az év hivatalos hazai programjának gerincét.A magyarországi nyitórendezvény februárban lesz. Az Év egyik kiemelt eseménye lesz májusban az a konferencia, amelynek témája a kreativitás és innováció az egész életen át tartó tanulás tükrében. A programokról és rendezvényekről februárban, a partnerszervezetekkel való egyeztetés és az ötletpályázat lebonyolítása után lesz elérhető részletes információ.(www.edupress.hu)
Megnyitották Prágában a Kreativitás és Innováció Európai Évét
Prágában a cseh elnökség nyitóeseményéhez kapcsolódva a Kreativitás és Innováció Európai Évének hivatalos nyitókonferenciáját is megrendezték január 7-én . A rendezvényt Ondrej Liska cseh oktatásügyi miniszter és Jan Figel, oktatásért felelős európai biztos nyitotta meg, mindketten hangsúlyozták a kreativitás és innováció egyéni, társadalmi és gazdasági jelentőségét.
