A Missouri Egyetem legújabb kutatása rávilágít arra, miért veszt részt kevesebb nő a mérnöki képzésben, mint férfi.
Eduline
Ahogy egyre fokozódik az igény a mérnökökre, a pedagógusokat és az ipar meghatározó szereplőit úgy foglalkoztatja, vajon hogyan tudnák a nők számára is vonzóvá tenni ezt a hagyományosan férfifoglalkozást. A Missouri Egyetem legújabb kutatása szerint a mérnöki képzés tananyaga, valamint az olyan gátak, mint a hatékonysági meggyőződés, vagy az elfogadás érzése, akadályozhatják a nők sikerét a túlsúlyban férfiak uralta mérnöki tudományokban.
Ahhoz, hogy megértsék, miért vesz részt kevés nő a mérnöki képzésekben, a MU kutatói megvizsgálták az önhatékonyság szerepét, azaz a tanulók saját cselekvési-eredményességi tudatát: mennyire biztosak abban, hogy képesek végrehajtani egy olyan cselekvési folyamatot, amely során produkálni kell az elvárt eredményt. A kutatási eredmények leszögezik, hogy a hatékonysági meggyőződés érzésének erősítése - különösen az alulreprezentált női tanulók esetében - segíthet csak a tanulókat benntartani és siker-élményüket megőrizni a mérnöki szakokon.
„A hatékonyság minden helyzetre vonatkozik; de a konstruktív műveletek megválasztásában és végrehajtásában kifejezetten fontos azoknál az eseteknél, amelyekben korlátozódhat a kívánt végeredmény sikeres elérése” – mondta Rose Marra, a MU tanárképzőjének informatika és tanulási technikákkal foglalkozó professzora. „A mérnöki munkában ezek a korlátok lehetnek a negatív sztereotípiák, a hallgatók vagy a tantestület által okozott elbátortalanodás, vagy a matematikai analízis vizsgán elért kevésbé jó eredmények.”
A tanulmányban Marra 196 felsőoktatási képzésben részt vevő női mérnök-hallgatót vizsgált egy kétéves perióduson keresztül öt amerikai állami intézményben. A kutatók sorra vették a tanulók mérnöki pályával kapcsolatos várakozásait, önhatékonyságukat, az elfogadottság-érzésüket, problémamegoldó képességüket és matematikai eredményeik hatékonyságát. Ezek összesített értékelésével ugyanis jobban kifejezhetővé vált a tanulók teljes hatékonysági meggyőződésének mértéke.
„Összehasonlítottuk a tanulók minősítését minden évfolyamból. Az eredmények azt mutatják, hogy néhány női tanuló esetében az önhatékonyság során pozitív folyamatok mérhetők, de jelentős csökkenés volt megfigyelhető az elfogadottság-érzésük alakulásában” - mondta Marra. „Reméljük, hogy kutatási eredményeink hatással lesznek a mérnöki képzés gyakorlatára is, az osztálytermen kívül egyaránt, mely a leginkább befolyásolja a nők mérnöki tanulmányainak sikerességét.”
Marra – a „Mérnöki képzésben résztvevő női hallgatók és az önhatékonyság: átfogó felmérés a női mérnök-tanulók hatékonysági meggyőződéséről” címet viselő – tanulmánya, mely a mérnöki szaklap, a Journal of Engineering Education januári számában jelent meg, azt is feltárta, hogy bizony kapcsolat van a nemzetiségi hovatartozás és az elfogadottság érzése között – ám ezt az eredményt a jövőben további, részletes vizsgálatnak is aláveti a szakember.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.