A kutatók megvizsgálták, vajon milyen hatással van az olvasási rendellenesség örökletességére a szülők műveltsége.
A szülők műveltsége bizony nagyban megjósolja a társadalmi-gazdasági státust, valamint a gyermekek nevelési környezetét. Mindazonáltal, egyes gyerekek esetében akkor is tapasztalható diszlexia, ha a szülők magasan képzettek, és aktívan segítik az olvasás elsajátítását.
A Colorado Egyetem pszichológusai, Angela Friend, John C. DeFries és Richard K. Olson megvizsgálták, hogy a genetikai és a környezeti hatások - melyek a tanulási rendellenesség leggyakoribb okai - hogyan befolyásolják az olvasási problémákat a szülők műveltségi szintjével kölcsönhatásban. A tanulmányhoz 545 pár, olyan egy- illetve kétpetéjű ikreket válogattak ki, ahol minden párban legalább az egyik iker olvasási problémákkal küzdött. Emellett, a kutatók figyelembe vették a szülők által elvégzett évfolyamok számát is.
Az eredmények, melyek a pszichológiai szakembereket tömörítő Association for Psychological Science folyóiratában, a Psychological Science-ben jelentek meg, azt mutatják, hogy bizony erős összefüggés van a szülők iskolában töltött évei és a diszlexia öröklődése között. Ám azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei magas képzettséggel rendelkeztek, erősebb volt a genetikai hatás a diszlexiával kapcsolatban, azokhoz a gyerekekhez képest, akiknek szülei alacsony tanultsági szinttel rendelkeztek.
A kutatók következtetése szerint nagy általánosságban elmondható, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státusú családok esetében az olvasási gyakorlat hiányára vagy gyenge átadására vezethető vissza a diszlexia, míg a magasabb társadalmi-gazdasági szinttel és nevelési támogatással rendelkező gyerekek esetében inkább a gének azok, amelyek befolyásolják az olvasási rendellenességeket.
Ez a tanulmány nem csak a jövő genetikai kutatásaira nézve bír nagy jelentőséggel, hanem az oktatáspolitikára is. A 2001-es No Child Left Behind (Egy gyermek sem maradhat le, NCLB) néven ismert amerikai közoktatási törvény értelmében minden gyermeknek el kell érnie az egyes államok által előírt szinteket az adott évfolyamon az olvasás, a matematika, valamint később a természettudományok területén egyaránt – mindez pedig csak a megfelelő közoktatás mellett teljesíthető 2014-ig.
Mindazonáltal, a fenti tanulmány szerzői felvetik, hogy az a hatékonyabb politika, amely figyelembe veszi a genetikai korlátokat is, és díjazza azt is, ha valaki eredményeket ér el, még ha nem is üti meg az előírt átlagot.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
