A kutatók megvizsgálták, vajon milyen hatással van az olvasási rendellenesség örökletességére a szülők műveltsége.
Eduline
A szülők műveltsége bizony nagyban megjósolja a társadalmi-gazdasági státust, valamint a gyermekek nevelési környezetét. Mindazonáltal, egyes gyerekek esetében akkor is tapasztalható diszlexia, ha a szülők magasan képzettek, és aktívan segítik az olvasás elsajátítását.
A Colorado Egyetem pszichológusai, Angela Friend, John C. DeFries és Richard K. Olson megvizsgálták, hogy a genetikai és a környezeti hatások - melyek a tanulási rendellenesség leggyakoribb okai - hogyan befolyásolják az olvasási problémákat a szülők műveltségi szintjével kölcsönhatásban. A tanulmányhoz 545 pár, olyan egy- illetve kétpetéjű ikreket válogattak ki, ahol minden párban legalább az egyik iker olvasási problémákkal küzdött. Emellett, a kutatók figyelembe vették a szülők által elvégzett évfolyamok számát is.
Az eredmények, melyek a pszichológiai szakembereket tömörítő Association for Psychological Science folyóiratában, a Psychological Science-ben jelentek meg, azt mutatják, hogy bizony erős összefüggés van a szülők iskolában töltött évei és a diszlexia öröklődése között. Ám azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei magas képzettséggel rendelkeztek, erősebb volt a genetikai hatás a diszlexiával kapcsolatban, azokhoz a gyerekekhez képest, akiknek szülei alacsony tanultsági szinttel rendelkeztek.
A kutatók következtetése szerint nagy általánosságban elmondható, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státusú családok esetében az olvasási gyakorlat hiányára vagy gyenge átadására vezethető vissza a diszlexia, míg a magasabb társadalmi-gazdasági szinttel és nevelési támogatással rendelkező gyerekek esetében inkább a gének azok, amelyek befolyásolják az olvasási rendellenességeket.
Ez a tanulmány nem csak a jövő genetikai kutatásaira nézve bír nagy jelentőséggel, hanem az oktatáspolitikára is. A 2001-es No Child Left Behind (Egy gyermek sem maradhat le, NCLB) néven ismert amerikai közoktatási törvény értelmében minden gyermeknek el kell érnie az egyes államok által előírt szinteket az adott évfolyamon az olvasás, a matematika, valamint később a természettudományok területén egyaránt – mindez pedig csak a megfelelő közoktatás mellett teljesíthető 2014-ig.
Mindazonáltal, a fenti tanulmány szerzői felvetik, hogy az a hatékonyabb politika, amely figyelembe veszi a genetikai korlátokat is, és díjazza azt is, ha valaki eredményeket ér el, még ha nem is üti meg az előírt átlagot.
35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.
