Mialatt a szülők azon fáradoznak, hogy az egekig emeljék gyerekükben az önértékelést, kutatók egyre nagyobb tábora állítja: ilyenkor bizony hibát követnek el.
Eduline
A gyermekek fejlődésével foglalkozó szaklap, a Child Development decemberi számában megjelent publikáció szerint a nagy önbizalommal rendelkező serdülő agresszíven reagál, ha elszégyelli magát, kevésbé magabiztos társaihoz képest.„Az alacsony önbizalommal rendelkező tinédzserek, úgy tűnik, nem érzik szükségesnek megvédeni kipukkasztott egójukat” – mondta a Michigan Egyetem pszichológusa, Brad J. Bushman, aki holland kutatókkal dolgozott együtt a tanulmányon.A vizsgálat során Bushman szakértői gárdája a Michigan-i általános iskolákból 163 fő, 10-13 éves diákot kérdezett ki. Szinte mind fehér volt, 54 százalékuk pedig fiú. Néhány héttel az online kísérletben való részvétel előtt a fiatalembereknek ki kellett tölteniük egy kérdőívet, mely önbizalmukat és nárcizmusukat volt hivatott felmérni.A kutatók az alapján mérték meg az önbecsülés szintjét, hogy kiértékelték, mely résztvevők voltak elégedett önmagukkal és azzal a móddal, ahogyan éltek. Ehhez csupán a kutatási alanyoknak annyit kellett tenniük, hogy besorolták magukat a különböző állításokhoz, például: „Vannak gyerekek, akik kedvelik az olyan személyiségeket, mint ők maguk” vagy „Vannak gyerekek, akik nem igazán örülnek annak, ahogyan bizonyos dolgokat tesznek”.A nárcizmus-vizsgálat magában foglalta önmaguk grandiózus képének, felsőbbrendűségük túlzott érzésének és jogosultságának, kizsákmányoló interperszonális magatartásuknak felbecsülését olyan állításokkal, mint „Nélkülem az osztály kevésbé lenne vicces”, „A hozzám hasonló gyerekek megérdemelnek egy kis pluszt”, vagy „Gyakran kapok csodálatot”.A kísérlet érdekében azt mondták a diákoknak, hogy a FastKid! névre hallgató internetes reakció-idő versenyben vesznek részt, az ellenfeleik pedig velük egyforma korú és nemű iskolások Ohio-ból. Ám valójában nem volt semmiféle vetélytárs, az egész folyamatot számítógép irányította.A felméréshez véletlenszerűen kiválasztott diákoknak azt mondták, hogy az ellenfelük az egyik legrosszabb játékosa az állítólagos versenynek, így könnyedén győzelmet arathatnak felette. Ám, a diákok veszítettek, és utolsó helyezettként megjelentek egy olyan weboldalon, amiről azt hitték, hogy teljesen nyilvános.Mint kiderült, a kifejezetten narcisztikus gyerekek jóval agresszívebbek voltak társaiknál, azonban csak a szégyenérzet bekövetkezte után. „Az önimádók úgy tűnik nagyon motiváltak abban, hogy kialakítsák és fenntartsák hatalmas önképüket” – írták a kutatók. „Hajlamosak arra, hogy a szociális helyzeteket akként értelmezzék, ahogyan az visszatükröződik önmagukról, valamint arra, hogy az önszabályozó stratégiákat önbecsülésük védelmére használják, mikor szükségük van rá. Ahogyan a szégyenérzetre okot adó helyzetek fenyegetően hatnak, a narcisztikus szégyengerjesztett agresszió úgy tud hasonlítani egy önértékelést fenntartó védelemre.”Tehát a kutatók úgy találták, semmi sem támasztja alá azt a hagyományos nézetét, miszerint az alacsony önbecsülés mögött húzódna agresszió. Valójában, azt találták, hogy a túlzott önértékelés növeli a narcisztikus szégyenérzet általi agressziót.„Az elképzelhető, hogy a túlzott önértékelésű narcisztikus diákok érzékenyebben reagálnak a szégyenteljes eseményekre, mint azok, akik kisebb önbecsüléssel rendelkeznek” – mondta Bushman. „Vagy, egyszerűen ők máshogyan kezelik az ilyen helyzeteket.”Mindenesetre a szülők és a tanárok feladata: ne hozzák szégyenhelyzetbe a magas önértékeléssel rendelkező gyerekeket.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.