Mialatt a szülők azon fáradoznak, hogy az egekig emeljék gyerekükben az önértékelést, kutatók egyre nagyobb tábora állítja: ilyenkor bizony hibát követnek el.
Eduline
A gyermekek fejlődésével foglalkozó szaklap, a Child Development decemberi számában megjelent publikáció szerint a nagy önbizalommal rendelkező serdülő agresszíven reagál, ha elszégyelli magát, kevésbé magabiztos társaihoz képest.„Az alacsony önbizalommal rendelkező tinédzserek, úgy tűnik, nem érzik szükségesnek megvédeni kipukkasztott egójukat” – mondta a Michigan Egyetem pszichológusa, Brad J. Bushman, aki holland kutatókkal dolgozott együtt a tanulmányon.A vizsgálat során Bushman szakértői gárdája a Michigan-i általános iskolákból 163 fő, 10-13 éves diákot kérdezett ki. Szinte mind fehér volt, 54 százalékuk pedig fiú. Néhány héttel az online kísérletben való részvétel előtt a fiatalembereknek ki kellett tölteniük egy kérdőívet, mely önbizalmukat és nárcizmusukat volt hivatott felmérni.A kutatók az alapján mérték meg az önbecsülés szintjét, hogy kiértékelték, mely résztvevők voltak elégedett önmagukkal és azzal a móddal, ahogyan éltek. Ehhez csupán a kutatási alanyoknak annyit kellett tenniük, hogy besorolták magukat a különböző állításokhoz, például: „Vannak gyerekek, akik kedvelik az olyan személyiségeket, mint ők maguk” vagy „Vannak gyerekek, akik nem igazán örülnek annak, ahogyan bizonyos dolgokat tesznek”.A nárcizmus-vizsgálat magában foglalta önmaguk grandiózus képének, felsőbbrendűségük túlzott érzésének és jogosultságának, kizsákmányoló interperszonális magatartásuknak felbecsülését olyan állításokkal, mint „Nélkülem az osztály kevésbé lenne vicces”, „A hozzám hasonló gyerekek megérdemelnek egy kis pluszt”, vagy „Gyakran kapok csodálatot”.A kísérlet érdekében azt mondták a diákoknak, hogy a FastKid! névre hallgató internetes reakció-idő versenyben vesznek részt, az ellenfeleik pedig velük egyforma korú és nemű iskolások Ohio-ból. Ám valójában nem volt semmiféle vetélytárs, az egész folyamatot számítógép irányította.A felméréshez véletlenszerűen kiválasztott diákoknak azt mondták, hogy az ellenfelük az egyik legrosszabb játékosa az állítólagos versenynek, így könnyedén győzelmet arathatnak felette. Ám, a diákok veszítettek, és utolsó helyezettként megjelentek egy olyan weboldalon, amiről azt hitték, hogy teljesen nyilvános.Mint kiderült, a kifejezetten narcisztikus gyerekek jóval agresszívebbek voltak társaiknál, azonban csak a szégyenérzet bekövetkezte után. „Az önimádók úgy tűnik nagyon motiváltak abban, hogy kialakítsák és fenntartsák hatalmas önképüket” – írták a kutatók. „Hajlamosak arra, hogy a szociális helyzeteket akként értelmezzék, ahogyan az visszatükröződik önmagukról, valamint arra, hogy az önszabályozó stratégiákat önbecsülésük védelmére használják, mikor szükségük van rá. Ahogyan a szégyenérzetre okot adó helyzetek fenyegetően hatnak, a narcisztikus szégyengerjesztett agresszió úgy tud hasonlítani egy önértékelést fenntartó védelemre.”Tehát a kutatók úgy találták, semmi sem támasztja alá azt a hagyományos nézetét, miszerint az alacsony önbecsülés mögött húzódna agresszió. Valójában, azt találták, hogy a túlzott önértékelés növeli a narcisztikus szégyenérzet általi agressziót.„Az elképzelhető, hogy a túlzott önértékelésű narcisztikus diákok érzékenyebben reagálnak a szégyenteljes eseményekre, mint azok, akik kisebb önbecsüléssel rendelkeznek” – mondta Bushman. „Vagy, egyszerűen ők máshogyan kezelik az ilyen helyzeteket.”Mindenesetre a szülők és a tanárok feladata: ne hozzák szégyenhelyzetbe a magas önértékeléssel rendelkező gyerekeket.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.