Az iskolapad jó fogamzásgátló

A világ lakosságának robbanásszerű növekedése jelentősen fékezhetővé válna, ha a fejlődő országok tinédzser lányainak lehetőségük lenne elvégezni legalább a középiskolát – állítja egy neves szakértő.

  • Eduline

A középiskolai tanulmányok befejezése az egyik legfontosabb tényező abban, hogy elérjük: a fejlődő országok lányai kevesebb gyermeket vállaljanak az életük során - mondta Joel Cohen, a New York-i Rockefeller Egyetem népességgel foglalkozó professzora. Ezzel 2050-re a várt növekedést három milliárdra lehetne visszaszorítani – ha ugyanis az aktuális trend folytatódik, a jelenlegi 6,7 milliárd legalább 11,9-re emelkedik.

„A középfokú képzés növeli az emberek képességét és motivációját abban, hogy kordában tartsák saját termékenységüket, javítva ezzel gyermekeik életkörülményeit, figyelembe véve saját és családjuk egészségét” – mondta Cohen. „Az oktatás révén ugyanis fontosabbá válik a gyerekek minősége, a mennyiség helyett.”

Ez a módszer enyhítené a környezeti erőforrásokat felhasználók számát a jövőben, viszont növelné az egyének és társadalmak kapacitását ahhoz, hogy megbirkózzanak a környezeti változásokkal.

Az emberi népességben végbemenő emelkedés ugyanis súlyosbítja a környezet elhasználódását, ahogy egyre több ember küzd – nem ritkán erőszakos módon – a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló élelemért, vízért és területért. Noha eddig leginkább a születésszabályozásban tettek nagy erőfeszítéseket, most úgy tűnik, a nők oktatása is egyre fontosabbá válik a kérdésben.

Az ENSZ becslései szerint 2050-re a Föld lakosságának száma eléri a 9,1 milliárdot, a növekedés természetesen a fejlődő országokban megy végbe: Afrikában, Ázsia délkeleti részén. Ám ez egy „közepes” kalkuláció, amely a termékenységi rátákon alapul: éppen mennyi gyermeke van a világ összes asszonyának - és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a napjaink 2,55 gyerek/nő aránya hogyan változik 2050-ig.

„Tudniillik, ha az ENSZ számításához képest az átlag mindössze 0,5-del nő, 2050-re már 10,8 milliárd ember lesz a Földön, ha ugyanennyivel csökken, 7,8 milliárdnyian leszünk” – mondta a professzor. „Csupán egyetlen gyerek/nő termékenységi különbség 3 milliárd változást okozhat, amely egyenlő az 1960-as évek összlakosságával” – írta a Nature folyóiratban.

„A középfokú oktatás viszont magában rejti annak lehetőségét, hogy drámaian befolyásolja ezt az eredményt. Bár sok más tényező is szerepet játszik, a fejlődő országokban azok a nők, akik középiskolát végeztek, átlagosan egy gyermekkel vállalnak kevesebbet, mint akik csak az általános tanulmányaik végére jutottak.”

Például, Nigériában a középfokú végzettségű nők átlagosan 4,6 gyermeket vállalnak, egyharmaddal kevesebbet, mint az általános iskolát végzettek. Ugyanez igaz Jemenre, ott 3,1 gyerek jut a középfokúaknak, míg 4,6 az általános ismeretekkel rendelkezőknek.

„Az egyik oka annak, amiért az oktatás alacsonyabb termékenységhez vezet, a gyermekhalandóság csökkenése. Azok a szülők, akik biztosabbak a gyermekeik túlélésében, nem éreznek késztetést arra, hogy sok gyerekük legyen” – mondta Cohen.

Sajnálatos módon, sok fejlődő országban inkább a fiúk azok, akik középfokú végzettséget szereznek. Beninben a fiúk 38 százaléka középiskolás, míg a lányoknak mindössze 17 százaléka, Indiában 58 százalék fiú dönt középfokú tanulmányok mellett, míg ez a lányoknak csak 47 százalékára igaz.

Cohen professzor szerint a nemzetközi szervezeteknek is támogatni kellene a fejlődő országokban a lányoktatást, mely a globális népesség megfékezésének egyik eszköze. „A gyerekek megfelelő oktatása fáradságot megérő, megengedhető és kivitelezhető stratégia ahhoz, hogy olyan emberekkel legyen tele a világ, akik képesek megbirkózni a problémákkal, és az előre nem látott dolgokkal egyaránt.”

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.