Az iskolapad jó fogamzásgátló

A világ lakosságának robbanásszerű növekedése jelentősen fékezhetővé válna, ha a fejlődő országok tinédzser lányainak lehetőségük lenne elvégezni legalább a középiskolát – állítja egy neves szakértő.

  • Eduline

A középiskolai tanulmányok befejezése az egyik legfontosabb tényező abban, hogy elérjük: a fejlődő országok lányai kevesebb gyermeket vállaljanak az életük során - mondta Joel Cohen, a New York-i Rockefeller Egyetem népességgel foglalkozó professzora. Ezzel 2050-re a várt növekedést három milliárdra lehetne visszaszorítani – ha ugyanis az aktuális trend folytatódik, a jelenlegi 6,7 milliárd legalább 11,9-re emelkedik.

„A középfokú képzés növeli az emberek képességét és motivációját abban, hogy kordában tartsák saját termékenységüket, javítva ezzel gyermekeik életkörülményeit, figyelembe véve saját és családjuk egészségét” – mondta Cohen. „Az oktatás révén ugyanis fontosabbá válik a gyerekek minősége, a mennyiség helyett.”

Ez a módszer enyhítené a környezeti erőforrásokat felhasználók számát a jövőben, viszont növelné az egyének és társadalmak kapacitását ahhoz, hogy megbirkózzanak a környezeti változásokkal.

Az emberi népességben végbemenő emelkedés ugyanis súlyosbítja a környezet elhasználódását, ahogy egyre több ember küzd – nem ritkán erőszakos módon – a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló élelemért, vízért és területért. Noha eddig leginkább a születésszabályozásban tettek nagy erőfeszítéseket, most úgy tűnik, a nők oktatása is egyre fontosabbá válik a kérdésben.

Az ENSZ becslései szerint 2050-re a Föld lakosságának száma eléri a 9,1 milliárdot, a növekedés természetesen a fejlődő országokban megy végbe: Afrikában, Ázsia délkeleti részén. Ám ez egy „közepes” kalkuláció, amely a termékenységi rátákon alapul: éppen mennyi gyermeke van a világ összes asszonyának - és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a napjaink 2,55 gyerek/nő aránya hogyan változik 2050-ig.

„Tudniillik, ha az ENSZ számításához képest az átlag mindössze 0,5-del nő, 2050-re már 10,8 milliárd ember lesz a Földön, ha ugyanennyivel csökken, 7,8 milliárdnyian leszünk” – mondta a professzor. „Csupán egyetlen gyerek/nő termékenységi különbség 3 milliárd változást okozhat, amely egyenlő az 1960-as évek összlakosságával” – írta a Nature folyóiratban.

„A középfokú oktatás viszont magában rejti annak lehetőségét, hogy drámaian befolyásolja ezt az eredményt. Bár sok más tényező is szerepet játszik, a fejlődő országokban azok a nők, akik középiskolát végeztek, átlagosan egy gyermekkel vállalnak kevesebbet, mint akik csak az általános tanulmányaik végére jutottak.”

Például, Nigériában a középfokú végzettségű nők átlagosan 4,6 gyermeket vállalnak, egyharmaddal kevesebbet, mint az általános iskolát végzettek. Ugyanez igaz Jemenre, ott 3,1 gyerek jut a középfokúaknak, míg 4,6 az általános ismeretekkel rendelkezőknek.

„Az egyik oka annak, amiért az oktatás alacsonyabb termékenységhez vezet, a gyermekhalandóság csökkenése. Azok a szülők, akik biztosabbak a gyermekeik túlélésében, nem éreznek késztetést arra, hogy sok gyerekük legyen” – mondta Cohen.

Sajnálatos módon, sok fejlődő országban inkább a fiúk azok, akik középfokú végzettséget szereznek. Beninben a fiúk 38 százaléka középiskolás, míg a lányoknak mindössze 17 százaléka, Indiában 58 százalék fiú dönt középfokú tanulmányok mellett, míg ez a lányoknak csak 47 százalékára igaz.

Cohen professzor szerint a nemzetközi szervezeteknek is támogatni kellene a fejlődő országokban a lányoktatást, mely a globális népesség megfékezésének egyik eszköze. „A gyerekek megfelelő oktatása fáradságot megérő, megengedhető és kivitelezhető stratégia ahhoz, hogy olyan emberekkel legyen tele a világ, akik képesek megbirkózni a problémákkal, és az előre nem látott dolgokkal egyaránt.”

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.