Hetven százalék nem megy iskolába

A Montreal Egyetem kutatása szerint a diákok mindössze harminc százaléka megy gyalog vagy biciklin a tanintézetbe - a jelenség sajnos, nálunk sem ismeretlen.

  • Eduline
Elmúltak már azok az idők, amikor a diákok táskával a hátukon, tornazsákjukat lóbálva maguk mellett sétáltak el az iskoláig. A Université de Montréal Urban Planning professzora, Paul Lewis által vezetett új kutatás szerint ugyanis a tanulóknak mindössze harminc százaléka jut gyalogosan vagy kerékpárral az általános iskolákba.

A tanulmányt 2006 és 2008 között folytatták le két célterület központjában és külvárosaiban: Québec tartomány legnagyobb városában, Montrealban, valamint a közepes méretű Trois-Rivières városában. A kutatás során 67 iskola 1495 tanulójának szüleit kérdezték ki alaposan a közlekedési szokásaikról.

A gyerekek egészségének problémája

„A tanulmány elsődleges célja az volt, hogy azonosítsuk azokat az akadályokat, amiért az általános iskolai tanulók nem gyalogszerrel vagy biciklivel járnak az intézményekbe, és vajon miért nem kap helyet mindennapjaikban az ajánlott napi hatvan perces testmozgás” – mondta Dr. Lewis, aki nyolc másik, a Group de recherche Ville et mobilité  kutatócsoporthoz tartozó kollégájával végezte a vizsgálatokat.

A projektet a szakemberek azzal kezdték, hogy utána néztek a témával kapcsolatos előzetes tanulmányoknak. A kormány által kezdeményezett, a testmozgást népszerűsítő Kino-Québec adatai szerint 1971-ben a kanadai 7-8 éves gyerekek 80 százaléka sétával jutott az iskolába. A város és a mobilitás kapcsolatát vizsgáló The Ville et mobilité tanulmány szerint pedig 2008-ban a vizsgált területeken a gyerekek mindössze 30 százaléka tett így – úgy, hogy a megkérdezettek nyolcvan százaléka 600 méteren belül lakott.

Tény, a jelenség Magyarországon sem ismeretlen, Budapesten és az agglomerációban már nálunk is elkezdődött a trend.

Miért sétálnak kevesebbet?

„A sétálás és biciklizés csökkenése a nyugati társadalmak általános trendjének, az ülő életmódnak egyenes következménye” – mondta Dr. Lewis. „A hanyatlást magyarázza a túl-városiasodás, a különböző tevékenységek elvégzéséhez szükséges nagyobb távolságok megtétele, valamint a modern időbeosztás, amit szorosabb időgazdálkodás jellemez.”

A kutatás megerősíti az otthon és az iskola közötti távolságok megnyúlásának jelenségét, köszönhetően a speciális tagozatú állami iskoláknak és az egyre nagyobb számú magánintézményeknek. Valóban, környékbeli iskolába járni ma már nem divat, a gyerekek messzebb utaznak tanulmányaikért.

Egy másik alapvető oka a csökkenésnek az, hogy a megkérdezett szülők nagy része autóval jár, így nem mutatnak jó példát gyerekeiknek. „Noha az iskola mindössze csak 300 méterre van, néhány szülő mégis autóval viszi oda gyermekért, mert az éppen útba esik neki” – hangsúlyozta a szakember. „A szülők jobban féltik gyerekeiket a nagyvárosi forgatagban, a biztonság pedig elsőbbséget élvez az egészség előtt.”

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.