A tavalyi csaknem 47 százalékos aránnyal szemben az idei felvettek 44,6 százaléka rendelkezett valamilyen fokozatú nyelvvizsgával - derült ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb elemzéséből. Ha alacsony százalékponttal is, de csökkent tehát a felsőoktatásba bekerülők nyelvtudásszintje, legalábbis ami a nyelvvizsga bizonyítványt illeti.
A nyelvvizsga bizonyítvány ugyan nem egyenértékű a magabiztos nyelvismerettel, mégis valószínű, hogy egy jó idegennyelvi kompetenciájú, felsőoktatás előtt álló tanuló megszerzi a hivatalos papírformát tudása igazolására, már csak az ezért járó többletpontok okán is.A nyelvvizsgával rendelkező felvettek aránya csökkent ugyan tavalyhoz képest, magas nyelvvizsga arányt mutatnak ugyanakkor az osztatlan képzésre felvettek, nekik 80 százalékuk rendelkezett tavaly és idén is valamilyen szintű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ebből több mint 20 százalékuknak van felsőfokú nyelvvizsgája, valamint több mint 50 százalékuk rendelkezik középfokú bizonyítvánnyal. Az alapképzésre felvettek között ez az arány jóval alacsonyabb, a felvettek harmadának van közép, és valamivel több, mint 10 százalékuknak felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványa.
A munkarendeket vizsgálva a nappali képzésre felvettek között a legkiugróbb a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, míg a nappali alap és egységes, osztatlan képzésre felvettek 56 százaléka szerzett már korábban valamilyen szintű nyelvvizsga-bizonyítványt, addig a levelező munkarendre felvettek 33, az esti képzésre felvettek 38, a távoktatásban tanulmányaikat megkezdők pedig 35 százaléka tud felmutatni államilag elismert nyelvtudást igazoló papírt. A képzési területek között nagy különbségek mutatkoznak. A legtöbb felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező felvettel a bölcsészettudományi képzési terület büszkélkedhet, de ezen a területen tanul az egyik legtöbb közép-és alapfokú nyelvvizsgával rendelkező is.
A felsőfokú nyelvvizsga felülreprezentáltságának vélhető oka, hogy az ehhez a képzési területhez tartozó nyelvszakok már belépéskor elvárnak az adott nyelvből tett emelt szintű érettségit, vagy nyelvvizsga-bizonyítványt. Hasonló oka lehet, hogy a második legmagasabb arány a gazdaságtudományi képzések esetében látszik. Sok felvett rendelkezik még nyelvvizsgával az orvosi- és egészségtudományi területen, itt tanul a legtöbb középfokú nyelvvizsgával felvett hallgató, valamint a jogi és igazgatási területhez tartozó szakon, ami alátámasztja az egységes, osztatlan képzésekre felvettek magas nyelvvizsgaarányát. A felvettek közel felének a természettudományi, a nemzetvédelmi és katonai képzési területen is van nyelvvizsgája - hat képzési terület esetében viszont 40 százalék alatt maradt a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal bekerültek aránya. Ilyen többek között az agrár, a sporttudományi, a pedagógus és a művészetközvetítési képzési terület.Forrás: felvi.hu
(
)
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
