A legtöbb nyelvvizsgával rendelkező felvett hallgató bölcsésznek készül

A tavalyi csaknem 47 százalékos aránnyal szemben az idei felvettek 44,6 százaléka rendelkezett valamilyen fokozatú nyelvvizsgával - derült ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb elemzéséből. Ha alacsony százalékponttal is, de csökkent tehát a felsőoktatásba bekerülők nyelvtudásszintje, legalábbis ami a nyelvvizsga bizonyítványt illeti.

  • Edupress
A nyelvvizsga bizonyítvány ugyan nem egyenértékű a magabiztos nyelvismerettel, mégis valószínű, hogy egy jó idegennyelvi kompetenciájú, felsőoktatás előtt álló tanuló megszerzi a hivatalos papírformát tudása igazolására, már csak az ezért járó többletpontok okán is.A nyelvvizsgával rendelkező felvettek aránya csökkent ugyan tavalyhoz képest, magas nyelvvizsga arányt mutatnak ugyanakkor az osztatlan képzésre felvettek, nekik 80 százalékuk rendelkezett tavaly és idén is valamilyen szintű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ebből több mint 20 százalékuknak van felsőfokú nyelvvizsgája, valamint több mint 50 százalékuk rendelkezik középfokú bizonyítvánnyal. Az alapképzésre felvettek között ez az arány jóval alacsonyabb, a felvettek harmadának van közép, és valamivel több, mint 10 százalékuknak felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványa.

A munkarendeket vizsgálva a nappali képzésre felvettek között a legkiugróbb a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, míg a nappali alap és egységes, osztatlan képzésre felvettek 56 százaléka szerzett már korábban valamilyen szintű nyelvvizsga-bizonyítványt, addig a levelező munkarendre felvettek 33, az esti képzésre felvettek 38, a távoktatásban tanulmányaikat megkezdők pedig 35 százaléka tud felmutatni államilag elismert nyelvtudást igazoló papírt. A képzési területek között nagy különbségek mutatkoznak. A legtöbb felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező felvettel a bölcsészettudományi képzési terület büszkélkedhet, de ezen a területen tanul az egyik legtöbb közép-és alapfokú nyelvvizsgával rendelkező is.

A felsőfokú nyelvvizsga felülreprezentáltságának vélhető oka, hogy az ehhez a képzési területhez tartozó nyelvszakok már belépéskor elvárnak az adott nyelvből tett emelt szintű érettségit, vagy nyelvvizsga-bizonyítványt. Hasonló oka lehet, hogy a második legmagasabb arány a gazdaságtudományi képzések esetében látszik. Sok felvett rendelkezik még nyelvvizsgával az orvosi- és egészségtudományi területen, itt tanul a legtöbb középfokú nyelvvizsgával felvett hallgató, valamint a jogi és igazgatási területhez tartozó szakon, ami alátámasztja az egységes, osztatlan képzésekre felvettek magas nyelvvizsgaarányát. A felvettek közel felének a természettudományi, a nemzetvédelmi és katonai képzési területen is van nyelvvizsgája - hat képzési terület esetében viszont 40 százalék alatt maradt a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal bekerültek aránya. Ilyen többek között az agrár, a sporttudományi, a pedagógus és a művészetközvetítési képzési terület.Forrás: felvi.hu

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.