Megvan a hatékony tanulás titka!

A San Diego-i UC szakemberei beszámoltak arról, hogyan lehet a hosszú távú tudást javítani. Az olyan aforizmák kombinálásával, mint a „gyakorlat teszi a mestert” és az „eljön mindennek a maga ideje” hasonló eredményekre juthatunk, mint a pszichológiai szaklap, a Psychological Science e havi számában publikált kutatási eredmények. A leckék közötti megfelelő időtávolság ugyanis drámaian fokozhatja a tanulást, mi több, az órák közötti nagyobb szünetek a tanultak hatékonyabb felidézését is eredményezik.

  • Eduline

A Hal Pashler és John Wixted professzorok által vezetett kutatás nagy jelentőséggel bír az oktatás területén. A társszerzők szerint „ez azt jelenti, hogy soha nem késő a pszichológusoknak gyakorlati irányelvet ajánlani azok számára, akik szeretnék a tanulmányi idejüket a leghatékonyabb módon kihasználni ráadásul úgy, hogy az hosszú távú eredményességgel párosuljon.”

A kísérlet során több mint ezer résztvevőt vizsgáltak három fázisban. Az elsőben a vizsgált alanyoknak számos zavaros, de igaz tényt tanítottak – például, az európai országok közül Norvégiában fogyasztják a legtöbb fűszeres mexikói ételt, valamint Rudyard Kipling találta ki a hógolfot. A második összevonáson konzultáció keretében átnézték ugyanezeket az adatokat. A két tanítás között eltelt idő a néhány perctől egészen a több hónapig terjedt, az oktatás pedig minden esetben fix ideig tartott. A harmadik fázisban pedig némi további halasztást (maximum kb. egy év) követően letesztelték a résztvevők megmaradt tudását.

Nem meglepő, hogy ahogyan a második szakasz és a teszt közötti időszak növekedett, úgy volt egyre rosszabb az emlékezet. Az érdekesség az egészben, hogy a tanórák közötti időszak növekedése viszont csökkentette a felejtés arányát. Ez olykor kimagasló is volt – bizonyos esetekben az információ felidézhetőségét 50 százalékkal növelte a záróvizsgán.

„Az a felismerés, hogy a tanórák közötti nagyobb szünetek javíthatják a későbbi emlékezést várható volt, egy megelőző kutatásnak köszönhetően. A mi kutatási eredményeink azonban számos új, eddig ismeretlen tényt is felfedtek” – mondta Pashler, az UCSD figyelemmel és érzékeléssel foglalkozó laboratóriumának vezetője. „Sőt, jelen tanulmány jóval nagyobb időintervallumot fed le, mint az előző, így az eredményekből kivehető a kezdőoktatás és a végső teszt közötti időszak optimális értéke, ez pedig a záróvizsga időpontjával módosul: minél távolabb van a végső megmérettetés, annál hosszabb az optimális időszak a tanulás és a konzultáció között.

 

Pashler szerint az eredmények azt mutatják, hogy a tanulási folyamat optimális időmennyisége függ attól, hogy mennyi ideig kell az információt megőrizni: „ha csak néhány hétig kell észben tartani valamit, a legjobb, ha egy-két nap van a két tanóra között. Viszont, ha évekig szeretnénk valamit az emlékezetünkben tudásként őrizni, a legjobb, ha a tanítás és az áttekintést végző konzultációs óra között nagyjából egy hónap telik el.”

Az eredményekből kikövetkeztetve hozzátette: „valószínű, amikor valakinek az a célja, hogy egy életen át megtartsa az információkat, talán a legjobb, ha néhány évenként felfrissíti a tudását.” Mindez azt jelenti, hogy az az oktatás, mely számos órát foglal magában, rövid idő alatt, úgy tűnik rendkívül nem hatékony, de legalább is a tényismereti tudás esetében semmiképp nem előnyös – véli a szakember.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.