A San Diego-i UC szakemberei beszámoltak arról, hogyan lehet a hosszú távú tudást javítani. Az olyan aforizmák kombinálásával, mint a „gyakorlat teszi a mestert” és az „eljön mindennek a maga ideje” hasonló eredményekre juthatunk, mint a pszichológiai szaklap, a Psychological Science e havi számában publikált kutatási eredmények. A leckék közötti megfelelő időtávolság ugyanis drámaian fokozhatja a tanulást, mi több, az órák közötti nagyobb szünetek a tanultak hatékonyabb felidézését is eredményezik.
A Hal Pashler és John Wixted professzorok által vezetett kutatás nagy jelentőséggel bír az oktatás területén. A társszerzők szerint „ez azt jelenti, hogy soha nem késő a pszichológusoknak gyakorlati irányelvet ajánlani azok számára, akik szeretnék a tanulmányi idejüket a leghatékonyabb módon kihasználni ráadásul úgy, hogy az hosszú távú eredményességgel párosuljon.”
A kísérlet során több mint ezer résztvevőt vizsgáltak három fázisban. Az elsőben a vizsgált alanyoknak számos zavaros, de igaz tényt tanítottak – például, az európai országok közül Norvégiában fogyasztják a legtöbb fűszeres mexikói ételt, valamint Rudyard Kipling találta ki a hógolfot. A második összevonáson konzultáció keretében átnézték ugyanezeket az adatokat. A két tanítás között eltelt idő a néhány perctől egészen a több hónapig terjedt, az oktatás pedig minden esetben fix ideig tartott. A harmadik fázisban pedig némi további halasztást (maximum kb. egy év) követően letesztelték a résztvevők megmaradt tudását.
Nem meglepő, hogy ahogyan a második szakasz és a teszt közötti időszak növekedett, úgy volt egyre rosszabb az emlékezet. Az érdekesség az egészben, hogy a tanórák közötti időszak növekedése viszont csökkentette a felejtés arányát. Ez olykor kimagasló is volt – bizonyos esetekben az információ felidézhetőségét 50 százalékkal növelte a záróvizsgán.
„Az a felismerés, hogy a tanórák közötti nagyobb szünetek javíthatják a későbbi emlékezést várható volt, egy megelőző kutatásnak köszönhetően. A mi kutatási eredményeink azonban számos új, eddig ismeretlen tényt is felfedtek” – mondta Pashler, az UCSD figyelemmel és érzékeléssel foglalkozó laboratóriumának vezetője. „Sőt, jelen tanulmány jóval nagyobb időintervallumot fed le, mint az előző, így az eredményekből kivehető a kezdőoktatás és a végső teszt közötti időszak optimális értéke, ez pedig a záróvizsga időpontjával módosul: minél távolabb van a végső megmérettetés, annál hosszabb az optimális időszak a tanulás és a konzultáció között.
Pashler szerint az eredmények azt mutatják, hogy a tanulási folyamat optimális időmennyisége függ attól, hogy mennyi ideig kell az információt megőrizni: „ha csak néhány hétig kell észben tartani valamit, a legjobb, ha egy-két nap van a két tanóra között. Viszont, ha évekig szeretnénk valamit az emlékezetünkben tudásként őrizni, a legjobb, ha a tanítás és az áttekintést végző konzultációs óra között nagyjából egy hónap telik el.”Az eredményekből kikövetkeztetve hozzátette: „valószínű, amikor valakinek az a célja, hogy egy életen át megtartsa az információkat, talán a legjobb, ha néhány évenként felfrissíti a tudását.” Mindez azt jelenti, hogy az az oktatás, mely számos órát foglal magában, rövid idő alatt, úgy tűnik rendkívül nem hatékony, de legalább is a tényismereti tudás esetében semmiképp nem előnyös – véli a szakember.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
