Megvan a hatékony tanulás titka!

A San Diego-i UC szakemberei beszámoltak arról, hogyan lehet a hosszú távú tudást javítani. Az olyan aforizmák kombinálásával, mint a „gyakorlat teszi a mestert” és az „eljön mindennek a maga ideje” hasonló eredményekre juthatunk, mint a pszichológiai szaklap, a Psychological Science e havi számában publikált kutatási eredmények. A leckék közötti megfelelő időtávolság ugyanis drámaian fokozhatja a tanulást, mi több, az órák közötti nagyobb szünetek a tanultak hatékonyabb felidézését is eredményezik.

  • Eduline

A Hal Pashler és John Wixted professzorok által vezetett kutatás nagy jelentőséggel bír az oktatás területén. A társszerzők szerint „ez azt jelenti, hogy soha nem késő a pszichológusoknak gyakorlati irányelvet ajánlani azok számára, akik szeretnék a tanulmányi idejüket a leghatékonyabb módon kihasználni ráadásul úgy, hogy az hosszú távú eredményességgel párosuljon.”

A kísérlet során több mint ezer résztvevőt vizsgáltak három fázisban. Az elsőben a vizsgált alanyoknak számos zavaros, de igaz tényt tanítottak – például, az európai országok közül Norvégiában fogyasztják a legtöbb fűszeres mexikói ételt, valamint Rudyard Kipling találta ki a hógolfot. A második összevonáson konzultáció keretében átnézték ugyanezeket az adatokat. A két tanítás között eltelt idő a néhány perctől egészen a több hónapig terjedt, az oktatás pedig minden esetben fix ideig tartott. A harmadik fázisban pedig némi további halasztást (maximum kb. egy év) követően letesztelték a résztvevők megmaradt tudását.

Nem meglepő, hogy ahogyan a második szakasz és a teszt közötti időszak növekedett, úgy volt egyre rosszabb az emlékezet. Az érdekesség az egészben, hogy a tanórák közötti időszak növekedése viszont csökkentette a felejtés arányát. Ez olykor kimagasló is volt – bizonyos esetekben az információ felidézhetőségét 50 százalékkal növelte a záróvizsgán.

„Az a felismerés, hogy a tanórák közötti nagyobb szünetek javíthatják a későbbi emlékezést várható volt, egy megelőző kutatásnak köszönhetően. A mi kutatási eredményeink azonban számos új, eddig ismeretlen tényt is felfedtek” – mondta Pashler, az UCSD figyelemmel és érzékeléssel foglalkozó laboratóriumának vezetője. „Sőt, jelen tanulmány jóval nagyobb időintervallumot fed le, mint az előző, így az eredményekből kivehető a kezdőoktatás és a végső teszt közötti időszak optimális értéke, ez pedig a záróvizsga időpontjával módosul: minél távolabb van a végső megmérettetés, annál hosszabb az optimális időszak a tanulás és a konzultáció között.

 

Pashler szerint az eredmények azt mutatják, hogy a tanulási folyamat optimális időmennyisége függ attól, hogy mennyi ideig kell az információt megőrizni: „ha csak néhány hétig kell észben tartani valamit, a legjobb, ha egy-két nap van a két tanóra között. Viszont, ha évekig szeretnénk valamit az emlékezetünkben tudásként őrizni, a legjobb, ha a tanítás és az áttekintést végző konzultációs óra között nagyjából egy hónap telik el.”

Az eredményekből kikövetkeztetve hozzátette: „valószínű, amikor valakinek az a célja, hogy egy életen át megtartsa az információkat, talán a legjobb, ha néhány évenként felfrissíti a tudását.” Mindez azt jelenti, hogy az az oktatás, mely számos órát foglal magában, rövid idő alatt, úgy tűnik rendkívül nem hatékony, de legalább is a tényismereti tudás esetében semmiképp nem előnyös – véli a szakember.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.