80 éves a magyarországi polgári iskolai tanárképzés

A Szegedi Tudományegyetem november 12-től egy héten át tartó művészeti kaleidoszkóppal és diákköri konferenciával ünnepli a pedagógusképzés Szegedre helyezésének 80. évfordulóját. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar sokszínű és érdekes előadásai többek között olyan témákat járnak körül, mint az előítéletek és sztereotípiák szerepének alakulása a reklámokban, a sakk hatása a matematikai képességek fejlődésére vagy az elektronikus média hatása a mai magyar családszerkezet alakulására.

  • Edupress
Edupress
Az ország legrégebbi pedagógusképzője, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar idén ünnepli a szegedi pedagógusképzés alapításának 80. évét.A polgári leány- és fiúiskolák számára 1873-tól képeztek tanárokat Budapesten az akkori tanítónő- és tanítóképző intézetekben. 1928-ban került Szegedre a tanárképzés, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter oktatási reformjainak köszönhetően. E reformok keretében egységesítette a polgári iskolai tanárképzést, képzési idejét négy évre emelte, és összekapcsolta az egyetemi képzéssel. A szegedi intézmény Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola néven kezdte meg működését. 1948-ban a polgári iskolák megszűnésével a polgári iskolai tanárképzés is befejeződött és az intézmény Pedagógiai Főiskolává vált.

A korszakra jellemző oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelően a negyvenes és az ötvenes években többször módosították a tanárképzést. Az 1962-től Szegedi Tanárképző Főiskolaként működő intézmény 1973-ban, a centenárium alkalmából vette fel Juhász Gyula szegedi költő és pedagógus nevét. A főiskola 2000-ben az új Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara lett.

A kar 2006 novemberében vette fel a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nevet. A pedagógusképzés különböző területein évtizedes tapasztalatokkal bíró intézmény ma az óvodapedagógiai, a tanító, a gyógypedagógiai képzés hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkező képzési helye, amely kiemelt feladatként kezeli a különféle szakdiszciplínák, az alap- és a mesterképzések magas színvonalú oktatását is. A kar oktatási struktúrájában fontos szerepet kapnak a felsőfokú szak- és felnőttképzések, illetve a különböző nem konvencionális képzések. Az oktatási tevékenységen túl meghatározó a főiskolán folyó tudományos kutatás, valamint a művészeti és sporttevékenység is.

"Az elmúlt években végbement gyökeres átalakulás ellenére a kar közel 900 fővel növelte elsőéveseinek számát az elmúlt évhez képest, és idén 15 szakképzést, 11 alapképzést és 7 mesterképzést tudott elindítani. A kiemelkedően magas hallgatói létszám, illetve a képzések száma is jól mutatja, hogy az intézmény az integráció után sikeresen találta meg a helyét a Szegedi Tudományegyetemen belül" - közölte az intézmény.

Az egykori főiskolán az oktatási tevékenységen túl meghatározó a tudományos kutatás, valamint a művészeti és sporttevékenység is, melyet a jubileumi rendezvény-sorozat programkínálata is érzékeltet.

A november 14-i Művészeti Kaleidoszkóp sokszínű kulturális élményt nyújt majd a látogatóknak, hiszen az ország számos felsőoktatási intézményéből érkeznek előadók, akik többek között Bartók, Vivaldi, Mozart és Bach műveit adják elő, de hallhatunk népdalokat, verseket és több mesemondót is.

November 18-19-én a kar épületében felavatják Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter emléktábláját, és az érdeklődők - többek között - gyógypedagógiai, óvópedagógiai, pedagógiatörténeti, nyelvészeti konferenciákon vehetnek részt.

A szintén ekkor zajló Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia sokszínű előadásai pedig - lengyel, román, szerb és szlovén intézmények hallgatói részvételével - többek között olyan témákat járnak körül, mint az előítéletek és sztereotípiák szerepének alakulása a reklámokban, a sakk hatása a matematikai képességek fejlődésére vagy a Multitouch érzékelésre képes interaktív táblákban rejlő lehetőségek. De a konferencia olyan érzékeny kérdésköröket is érint, mint egy paralimpiai bajnok győzelmének hatása az alsó tagozatos gyerekek sportágválasztására, a ritmusképesség fejlesztése siket tanulóknál vagy az elektronikus média hatása a mai magyar családszerkezet alakulására.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.