A Szegedi Tudományegyetem november 12-től egy héten át tartó művészeti kaleidoszkóppal és diákköri konferenciával ünnepli a pedagógusképzés Szegedre helyezésének 80. évfordulóját. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar sokszínű és érdekes előadásai többek között olyan témákat járnak körül, mint az előítéletek és sztereotípiák szerepének alakulása a reklámokban, a sakk hatása a matematikai képességek fejlődésére vagy az elektronikus média hatása a mai magyar családszerkezet alakulására.
Az ország legrégebbi pedagógusképzője, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar idén ünnepli a szegedi pedagógusképzés alapításának 80. évét.A polgári leány- és fiúiskolák számára 1873-tól képeztek tanárokat Budapesten az akkori tanítónő- és tanítóképző intézetekben. 1928-ban került Szegedre a tanárképzés, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter oktatási reformjainak köszönhetően. E reformok keretében egységesítette a polgári iskolai tanárképzést, képzési idejét négy évre emelte, és összekapcsolta az egyetemi képzéssel. A szegedi intézmény Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola néven kezdte meg működését. 1948-ban a polgári iskolák megszűnésével a polgári iskolai tanárképzés is befejeződött és az intézmény Pedagógiai Főiskolává vált.
A korszakra jellemző oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelően a negyvenes és az ötvenes években többször módosították a tanárképzést. Az 1962-től Szegedi Tanárképző Főiskolaként működő intézmény 1973-ban, a centenárium alkalmából vette fel Juhász Gyula szegedi költő és pedagógus nevét. A főiskola 2000-ben az új Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara lett.
A kar 2006 novemberében vette fel a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nevet. A pedagógusképzés különböző területein évtizedes tapasztalatokkal bíró intézmény ma az óvodapedagógiai, a tanító, a gyógypedagógiai képzés hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkező képzési helye, amely kiemelt feladatként kezeli a különféle szakdiszciplínák, az alap- és a mesterképzések magas színvonalú oktatását is. A kar oktatási struktúrájában fontos szerepet kapnak a felsőfokú szak- és felnőttképzések, illetve a különböző nem konvencionális képzések. Az oktatási tevékenységen túl meghatározó a főiskolán folyó tudományos kutatás, valamint a művészeti és sporttevékenység is.
"Az elmúlt években végbement gyökeres átalakulás ellenére a kar közel 900 fővel növelte elsőéveseinek számát az elmúlt évhez képest, és idén 15 szakképzést, 11 alapképzést és 7 mesterképzést tudott elindítani. A kiemelkedően magas hallgatói létszám, illetve a képzések száma is jól mutatja, hogy az intézmény az integráció után sikeresen találta meg a helyét a Szegedi Tudományegyetemen belül" - közölte az intézmény.
Az egykori főiskolán az oktatási tevékenységen túl meghatározó a tudományos kutatás, valamint a művészeti és sporttevékenység is, melyet a jubileumi rendezvény-sorozat programkínálata is érzékeltet.
A november 14-i Művészeti Kaleidoszkóp sokszínű kulturális élményt nyújt majd a látogatóknak, hiszen az ország számos felsőoktatási intézményéből érkeznek előadók, akik többek között Bartók, Vivaldi, Mozart és Bach műveit adják elő, de hallhatunk népdalokat, verseket és több mesemondót is.
November 18-19-én a kar épületében felavatják Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter emléktábláját, és az érdeklődők - többek között - gyógypedagógiai, óvópedagógiai, pedagógiatörténeti, nyelvészeti konferenciákon vehetnek részt.
A szintén ekkor zajló Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia sokszínű előadásai pedig - lengyel, román, szerb és szlovén intézmények hallgatói részvételével - többek között olyan témákat járnak körül, mint az előítéletek és sztereotípiák szerepének alakulása a reklámokban, a sakk hatása a matematikai képességek fejlődésére vagy a Multitouch érzékelésre képes interaktív táblákban rejlő lehetőségek. De a konferencia olyan érzékeny kérdésköröket is érint, mint egy paralimpiai bajnok győzelmének hatása az alsó tagozatos gyerekek sportágválasztására, a ritmusképesség fejlesztése siket tanulóknál vagy az elektronikus média hatása a mai magyar családszerkezet alakulására.
(
)
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
