A II. Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferenciát rendezik

Másodszor léphetnek színre a középiskolás korosztály kis kutatói az egyetemi katedrán: a tavaly országos szinten is nagy sikert kiváltó megmérettetés, a II. Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferencia az idén november 7-8-án várja őket a Miskolci Egyetemen. A diákkonferencia felhívása nagy érdeklődést váltott ki: az ország szinte minden régiójából - Pécstől Kiskunhalasig, Szolnoktól Encsig -, különböző típusú középiskolákból összesen 53 diák jelentkezett.

  • Edupress
Edupress
A Plútó és a Kuiper-objektumok, lemeztektonika és geodinamika, a Föld-típusú bolygók légkörének összehasonlítása, a Nap ajándéka, a kőbe zárt monszun, a legnagyobb mágnes - csupán néhány olyan tudományos téma ez, melynek feldolgozására ezúttal középiskolás diákok vállalkoztak. Olyan fiatalok, akik iskolai tanulmányaikon túl komolyabban mélyedtek el a földtudományok valamely ágában. Kutatásaikat és azok eredményeit a tudós szakemberek gyakorlata szerinti formában dolgozhatták fel, tehetik közzé és mérettethetik meg.

A II. Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferencia felhívása tehát meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki: az ország szinte minden régiójából - Pécstől Kiskunhalasig, Szolnoktól Encsig -, különböző típusú középiskolákból összesen 53 diák jelentkezett. Sőt, szerepeltek köztük szlovákiai pályázók is.

A komoly érdeklődést kiváltó lehetőség az idén is a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat Oktatási és Közművelődési Szakosztálya közös kezdeményezésére és szervezésében válik valóra. A konferenciára 37 előadás jutott be, melyeket a következő hét szekcióban hallhatunk: meteorológia, energia, csillagászat-planetológia-geofizika, ásványtan-kőzettan-őslénytan, földtan-geomorfológia, földtani természetvédelem, valamint hidrológia-hidrogeológia.A szekciókban az adott tudományterületek elismert szakembereiből álló zsűri alakítja ki a rangsort. Minden szekcióban az első három helyezett kap jutalmat, illetve a szakmai szervezetek díjait. Az abszolút rangsorban összesített első-második-harmadik helyezetteknek pedig a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott fel különdíjat.

Minden résztvevőt megillet ugyanakkor a középiskolásként különös jelentőségű érdem: majdani publikációs jegyzékük első tétele máris adott. A szervezők ugyanis kötetbe foglalják az előadások kivonatát, és e gyűjteményt már a diákkonferencián kézbe vehetik a publikáló fiatalok.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.