Vége az iskolának, a többiek önfeledten élvezik a jó időt és a szabadságot. De mi történik azzal a diákkal, akinek utóvizsgáznia kell? Átizgult hónapok, stressz és szorongás vár rá. Vajon jó ez így?
Italo Farnetani gyermekgyógyász, a Milano Bicocca egyetem professzora felmérést készített 7 millió olasz általános és középiskolás diákjának egészségi állapotáról, különös tekintettel a tévesen "iskolaundornak" minősített olyan panaszokra, mint a fej- és gyomorfájás, az étvágytalanság, az álmatlanság.
Ezekről a tünetekről számolt be ugyanis kb. 1,2 millió diák, 150 ezerrel több mint a tavalyi iskolaév végén. A megkérdezett gyermekorvosok 55 százaléka saját praxisában tapasztalta ezt. Farnetani és a vele dolgozó gyermekgyógyászok megállapították, hogy a bajok okozója a bukástól, az elrontott nyártól való félelem, egyszóval a stressz. A középiskolák felső osztályos diákjainak 40 százaléka pótvizsgázik egy vagy több tárgyból.
Ezt azonban nem lehet pszichológiai gyengeségnek vagy gyerekségnek elkönyvelni. "A bukás az élet e fontos szakaszában, amikor kialakulnak a kapcsolatok a társadalommal, alsóbbrendűségi tudatot alakít ki a diákban a kortársaival szemben" - mondja Farnetani. A szeptemberi pótvizsgáknak nemet mondó tanárokhoz, diákokhoz, szülőkhöz most csatlakoztak a gyermekorvosok is.
Farnetani a szeptemberi pótvizsgáztatást hibás gyakorlatnak tartja, "mert érzelmi feszültséget, stresszt, rossz érzést szül. Ezenkívül a nyár nem megfelelő időszak a tanuláshoz. A magas hőmérséklet stresszeli a szervezetet. A tét az önbecsülés elvesztése." Az ajánlott recept: a kilenchónapos tanulás után pihenési időszak engedélyezése - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
A Corriere megszólaltatott egy pszichiátert, aki másként látja a problémát: "A múltban a gyerekeket hozzászoktatták ahhoz, hogy a vizsgák kis akadályok, amelyeket, így vagy úgy, le lehet győzni. A szeptemberi utóvizsgák tehát nyilvánvalóan hasfájást okoznak. A hiba azonban nem a diákokban van, hanem a szülőkben, akik szigorúbb iskolát akarnak. Csakhogy így nem várhatjuk el, hogy ez simára egyengetett út legyen" - mondta a szakember.
Forrás: MTI
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
