Stresszes utóvizsgák

Vége az iskolának, a többiek önfeledten élvezik a jó időt és a szabadságot. De mi történik azzal a diákkal, akinek utóvizsgáznia kell? Átizgult hónapok, stressz és szorongás vár rá. Vajon jó ez így?

  • Eduline
Italo Farnetani gyermekgyógyász, a Milano Bicocca egyetem professzora felmérést készített 7 millió olasz általános és középiskolás diákjának egészségi állapotáról, különös tekintettel a tévesen "iskolaundornak" minősített olyan panaszokra, mint a fej- és gyomorfájás, az étvágytalanság, az álmatlanság.

   

Ezekről a tünetekről számolt be ugyanis kb. 1,2 millió diák, 150 ezerrel több mint a tavalyi iskolaév végén. A megkérdezett gyermekorvosok 55 százaléka saját praxisában tapasztalta ezt. Farnetani és a vele dolgozó gyermekgyógyászok megállapították, hogy a bajok okozója a bukástól, az elrontott nyártól való félelem, egyszóval a stressz. A középiskolák felső osztályos diákjainak 40 százaléka pótvizsgázik egy vagy több tárgyból.

Ezt azonban nem lehet pszichológiai gyengeségnek vagy gyerekségnek elkönyvelni. "A bukás az élet e fontos szakaszában, amikor kialakulnak a kapcsolatok a társadalommal, alsóbbrendűségi tudatot alakít ki a diákban a kortársaival szemben" - mondja Farnetani. A szeptemberi pótvizsgáknak nemet mondó tanárokhoz, diákokhoz, szülőkhöz most csatlakoztak a gyermekorvosok is.

Farnetani a szeptemberi pótvizsgáztatást hibás gyakorlatnak tartja, "mert érzelmi feszültséget, stresszt, rossz érzést szül. Ezenkívül a nyár nem megfelelő időszak a tanuláshoz. A magas hőmérséklet stresszeli a szervezetet. A tét az önbecsülés elvesztése." Az ajánlott recept: a kilenchónapos tanulás után pihenési időszak engedélyezése - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A Corriere megszólaltatott egy pszichiátert, aki másként látja a problémát: "A múltban a gyerekeket hozzászoktatták ahhoz, hogy a vizsgák kis akadályok, amelyeket, így vagy úgy, le lehet győzni. A szeptemberi utóvizsgák tehát nyilvánvalóan hasfájást okoznak. A hiba azonban nem a diákokban van, hanem a szülőkben, akik szigorúbb iskolát akarnak. Csakhogy így nem várhatjuk el, hogy ez simára egyengetett út legyen" - mondta a szakember.

Forrás: MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.