Stresszes utóvizsgák

Vége az iskolának, a többiek önfeledten élvezik a jó időt és a szabadságot. De mi történik azzal a diákkal, akinek utóvizsgáznia kell? Átizgult hónapok, stressz és szorongás vár rá. Vajon jó ez így?

  • Eduline
Italo Farnetani gyermekgyógyász, a Milano Bicocca egyetem professzora felmérést készített 7 millió olasz általános és középiskolás diákjának egészségi állapotáról, különös tekintettel a tévesen "iskolaundornak" minősített olyan panaszokra, mint a fej- és gyomorfájás, az étvágytalanság, az álmatlanság.

   

Ezekről a tünetekről számolt be ugyanis kb. 1,2 millió diák, 150 ezerrel több mint a tavalyi iskolaév végén. A megkérdezett gyermekorvosok 55 százaléka saját praxisában tapasztalta ezt. Farnetani és a vele dolgozó gyermekgyógyászok megállapították, hogy a bajok okozója a bukástól, az elrontott nyártól való félelem, egyszóval a stressz. A középiskolák felső osztályos diákjainak 40 százaléka pótvizsgázik egy vagy több tárgyból.

Ezt azonban nem lehet pszichológiai gyengeségnek vagy gyerekségnek elkönyvelni. "A bukás az élet e fontos szakaszában, amikor kialakulnak a kapcsolatok a társadalommal, alsóbbrendűségi tudatot alakít ki a diákban a kortársaival szemben" - mondja Farnetani. A szeptemberi pótvizsgáknak nemet mondó tanárokhoz, diákokhoz, szülőkhöz most csatlakoztak a gyermekorvosok is.

Farnetani a szeptemberi pótvizsgáztatást hibás gyakorlatnak tartja, "mert érzelmi feszültséget, stresszt, rossz érzést szül. Ezenkívül a nyár nem megfelelő időszak a tanuláshoz. A magas hőmérséklet stresszeli a szervezetet. A tét az önbecsülés elvesztése." Az ajánlott recept: a kilenchónapos tanulás után pihenési időszak engedélyezése - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A Corriere megszólaltatott egy pszichiátert, aki másként látja a problémát: "A múltban a gyerekeket hozzászoktatták ahhoz, hogy a vizsgák kis akadályok, amelyeket, így vagy úgy, le lehet győzni. A szeptemberi utóvizsgák tehát nyilvánvalóan hasfájást okoznak. A hiba azonban nem a diákokban van, hanem a szülőkben, akik szigorúbb iskolát akarnak. Csakhogy így nem várhatjuk el, hogy ez simára egyengetett út legyen" - mondta a szakember.

Forrás: MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.