Stresszes utóvizsgák

Vége az iskolának, a többiek önfeledten élvezik a jó időt és a szabadságot. De mi történik azzal a diákkal, akinek utóvizsgáznia kell? Átizgult hónapok, stressz és szorongás vár rá. Vajon jó ez így?

  • Eduline

Italo Farnetani gyermekgyógyász, a Milano Bicocca egyetem professzora felmérést készített 7 millió olasz általános és középiskolás diákjának egészségi állapotáról, különös tekintettel a tévesen "iskolaundornak" minősített olyan panaszokra, mint a fej- és gyomorfájás, az étvágytalanság, az álmatlanság.

   

Ezekről a tünetekről számolt be ugyanis kb. 1,2 millió diák, 150 ezerrel több mint a tavalyi iskolaév végén. A megkérdezett gyermekorvosok 55 százaléka saját praxisában tapasztalta ezt. Farnetani és a vele dolgozó gyermekgyógyászok megállapították, hogy a bajok okozója a bukástól, az elrontott nyártól való félelem, egyszóval a stressz. A középiskolák felső osztályos diákjainak 40 százaléka pótvizsgázik egy vagy több tárgyból.

Ezt azonban nem lehet pszichológiai gyengeségnek vagy gyerekségnek elkönyvelni. "A bukás az élet e fontos szakaszában, amikor kialakulnak a kapcsolatok a társadalommal, alsóbbrendűségi tudatot alakít ki a diákban a kortársaival szemben" - mondja Farnetani. A szeptemberi pótvizsgáknak nemet mondó tanárokhoz, diákokhoz, szülőkhöz most csatlakoztak a gyermekorvosok is.

Farnetani a szeptemberi pótvizsgáztatást hibás gyakorlatnak tartja, "mert érzelmi feszültséget, stresszt, rossz érzést szül. Ezenkívül a nyár nem megfelelő időszak a tanuláshoz. A magas hőmérséklet stresszeli a szervezetet. A tét az önbecsülés elvesztése." Az ajánlott recept: a kilenchónapos tanulás után pihenési időszak engedélyezése - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A Corriere megszólaltatott egy pszichiátert, aki másként látja a problémát: "A múltban a gyerekeket hozzászoktatták ahhoz, hogy a vizsgák kis akadályok, amelyeket, így vagy úgy, le lehet győzni. A szeptemberi utóvizsgák tehát nyilvánvalóan hasfájást okoznak. A hiba azonban nem a diákokban van, hanem a szülőkben, akik szigorúbb iskolát akarnak. Csakhogy így nem várhatjuk el, hogy ez simára egyengetett út legyen" - mondta a szakember.

Forrás: MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu