Egy kicsinyke sziget az Indiai-óceánban, amelyen ma is még a zenével és a tánccal szimbiózisban élnek az emberek. Ahol a tánc a 21. században is a templomi szertartások és a hivatalos ceremóniák elengedhetetlen része. Ahol rezgő, ezüst- és gyöngyház korongokkal kirakott fejdíszben, démoni mozdulatokkal lépdelnek az ősi dallamokra, a mágiát idéző ritmusokra.
„Bali ősi ritmusai” címmel múltat idéznek és jelent mutatnak meg Sebatu zenészei és táncosai. Ebben a falucskában 1969-ben rögzítettek először dallamokat, és azonnal kiderült, hogy – akárcsak történelmében és kultúrája egyéb területein – Sebatu mindig is a maga útját járta, a zene itt egészen más, mint Bali szigetének többi településén. Az itt élők rituáléinak ritka dallamai és mozdulatai aztán nyugaton is hamar ismertté váltak: az elmúlt közel három évtizedben az általuk megjelenített ritkaságok a Fülöp-szigetektől Japánon és Nyugat-Európán át Amerikáig az egész világot bejárták, és világzenei fesztiválok állandó „kellékeivé” váltak.

Ókori idők:
- Baris (szólótáncos)
Wayan Lotring alkotói korszaka:
- Gambangan (hangszeres)
- Legong Keraton (4 táncosnő)
Kebyar-korszak:
- Semara Giri (hangszeres)
- Kebyar Duduk (szólótáncos)
- Oleg Tambulilingan (1–1 táncos és táncosnő)
- Teruna Jaya (szólótáncosnő)
- Zenekari kíséretes táncok

(Forrás: http://mupa.hu/programreszletes.jsp?id=K_16980&)