Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közös szervezésében tartott rendezvénysorozat első kerekasztal-beszélgetésén a vitázó felek a felsőoktatási reform minden szegmensét érintették a körülbelül 25 tagú hallgatóság előtt.
Nincsenek piaci visszajelzések
A hallgatók és középiskolás diákok tájékoztatása céljából szervezett eseményen szó esett a bolognai rendszerre való átállásról, mint a felsőoktatási reform legmeghatározóbb és legfontosabb lépéséről.Manherz Károly elmondta, tárgyalások folynak a Magyarországon működő cégekkel, hiszen hamarosan több ezer, a bolognai rendszerben végzett friss diplomás kerül a munkaerőpiacra és mesterképzésben mindössze a végzett hallgatók harmada vehet részt - mondta."Nincs korrekt tájékoztatás arra nézve, hogy egy bolognai rendszerben, alapképzésben végzett hallgató diplomája, tudása mennyit fog érni. Hiányoznak a piaci visszajelzések, nincsenek esettanulmányok. Nem készültünk fel eléggé a rendszerre, a most jelentkező felvételizők nem tudnak jó döntést hozni lényeges információk hiányában" - hívta fel a problémára Dibó Zoltán a figyelmet.Szabó Zoltán az előtte felszólaló felvetésére a pályakövetés jelentőségét hangsúlyozta, ami alapján pár év múlva a jelentkezők pontos képet kaphatnak, hogy egy-egy intézmény szakjain végezve milyen lehetőségek közül választhatnak majd a munkaerőpiacon.
A reform másik jelentős sarkköve a tandíj. A fejlesztési részhozzájárulásról befolyt összeg felhasználásáról pontos és részletes tájékoztatást tartott Manherz Károly. Beszélt a hátrányos helyzetűek mentességéről, az átjárhatóságról a költségtérítéses és államilag támogatott hallgatók között, az igényelhető támogatások összegéről, valamint arról, hogy az intézmények 15 százalék mentességet kell, hogy adjanak a legjobban teljesítőknek.A HÖOK által sokat vitatott témához Dibó Zoltán hozzáfűzte, a hallgatók nem fogják érezni, hogy ők a felsőoktatásban szolgáltatást vásárolnak, mert az intézmények erre nincsenek felkészülve. "A katedrán álló oktató nem fogja érezni, hogy szolgáltatást nyújt" - monda.A HÖOK továbbra is úgy gondolja, hogy a tandíjnak semmiféle ösztönző hatása nincs, Dibó szerint ráadásul a szociális ösztöndíjakra építeni a támogatási rendszert, veszélyes. Ingoványos talaj, a szociális rászorultság igen szubjektív terület - bírálta a tandíj rendszerét a HÖK-elnök.Szabó Zoltán ellenben úgy nyilatkozott, "felmérések szerint a rosszabb szociális helyzetben élők családja vállalja nagyobb százalékban a költségtérítés finanszírozását, ami köztudottan lényegesen nagyobb megterhelés a családnak, mint a tandíj. Az államilag támogatott képzésben részt vevők a felmérések szerint a sokkal magasabb társadalmi státuszban élők gyermekei. "A tandíj nem üldözi tömegesen a hallgatókat, a legszegényebbek nem a tandíj miatt nem kerülnek be a felsőoktatásba" - véli a szocialista képviselő."Az évi 105 ezer forint napi egy doboz cigaretta, ennyit kell befektetni a jövőbe" - jelentette ki.
Fontos a minőség
Szó esett a minőség megteremtéséről, az oktatók hallgatói véleményezését és egy belső minőségellenőrzést, biztosítást a vitában részt vevők mindegyike fontosnak tartja. Manherz Károly szerint az átalakult felvételi rendszer - melyben egy algoritmus dönt az államilag támogatott helyek elosztásáról, és amelyet az intézmények vezetői üdvözölnek - egy új struktúra kialakulását vetíti elő, amelyben a kis intézmények a nagyobb egyetemekkel társulva, integrálva működnek tovább.Kövesi szerint ez üdvözítő, ugyanis Magyarországnak egyértelműen nincs szüksége 72 intézményre.
Pécsett is tegnap ültek össze
##KERETES## Szintén tegnap este a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (PTE EHÖK) megrendezte első fórumát a fer bevezetésével kapcsolatban.A rendezvényen Szabó Gábor, a PTE EHÖK elnöke a tüntetésekről, Gelencsér József általános alelnök a fer-ről és annak várható következményeiről, Szűcs Gabriella alelnök pedig a hallgatói juttatások átalakításáról, változásairól tájékoztatta a döntően elsőéves medikusokból verbuválódott hallgatóságot.
Nem lesz átjárhatóság
Szabó Gábor elmondta: a leggyakrabban feltett kérdés, hogy van-e értelme egyáltalán a tüntetéseknek, szerinte egy demokratikusan működő államban felesleges: az októberi megmozduláson ugyanis azért fogják demonstrálni véleményüket a hallgatók, hogy a fer kérdését ne söpörhessék a szőnyeg alá, és újabb tárgyalások során a vezetés megváltoztassa ezt az elhibázott, de még csak tervezett konstrukciót. Gelencsér röviden felvázolta, mi vár a jelenlegi elsősökre jövőre. Majd rögtön meg is cáfolta a lehetséges tandíjmentességet, az átjárhatóságot a költségtérítéses és nem költségtérítéses hallgatók között (Gelencsér számításai szerint 29 nem teljesített kreditre van szükség ahhoz, hogy valaki végleg elhagyja a támogatott szférát); illetve a felhasználási mód igazságosságát. Véleménye szerint a tervezett rendszer bebetonozza az anyagi különbségekből adódó megkülönböztetést.
Változott a lakhatási-, és jegyzettámogatás
A hallgatók rákérdeztek arra, hogy a befizetett fer összegét a fizető évfolyamok ösztöndíjába forgatják-e vissza az intézmények. Gelencsér rávilágított arra, hogy ez a pont nem szerepel a törvényi szabályozásban - bár a PTE egy belső szabályzattal kimondta azt, hogy a befolyt összeg ösztöndíjakra fordítható részét csak és kizárólag az azt befizető évfolyam ösztöndíjába forgathatják vissza. Nagy felháborodást okozott Szűcs Gabriella tájékoztatása, hiszen elmondta, hogy a lakhatási támogatást ezentúl külön nem lehet igényelni, annak összegét a szociális ösztöndíjba tették át; ráadásul a jegyzetbónként a könyvvásárlást ösztönző összeget ezentúl csak a jegyzetek előállítására lehet majd fordítani. Zárszóként Szabó Gábor felszólított a hallgatóságot, hogy minél többen csatlakozzanak a Pécsett október 2-án, 16 órára kitűzött tüntetéshez, a 48-as téren. (
www.edupress.hu
)
