Elsöprő magyar siker a nemzetközi matek versenyen
Az ELTE és a BME diákjai több kategóriában is kiemelkedő helyezéseket értek el a bulgáriai Blagojevgrádban rendezett Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyén.
Az ELTE és a BME diákjai több kategóriában is kiemelkedő helyezéseket értek el a bulgáriai Blagojevgrádban rendezett Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyén.
A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.
Folytatódtak az elmúlt évek tendenciái az idei felsőoktatási felvételi statisztikák szerint. Tovább csökkent a felvételizők száma, és továbbra is őrzik vezető helyüket a társadalomtudományok a mérnöki és a természettudományos szakok előtt. Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak a diákokat érintik az eredméynek, de a gazdaság számára is meghatározó, hogy hány szakon, milyen képességű diákok tanulnak.
Együttműködési megállapodást írt alá Dr. Szendrő Péter az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Tudományos Hasznos Emberi (THE) Program védnöke, és Bartók Marcell a THE Program vezetője augusztus 1-jén az OTDT Titkárság székhelyén, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben.
Kora délutántól estig tartó programok várják az érdeklődőket a roma holokauszt augusztus 2-i ünnepségén a budapesti Holokauszt Emlékközpont szervezésében. A Nehru parkban tartott közös megemlékezésen a Romaversitas Alapítvány is részt vesz.
Bekerülni azokra a szakokra, ahol legnagyobb a túljelentkezés, komoly teljesítmény. De felmerül a kérdés, mit is nyerünk mindezzel. Részesei leszünk a divat diktálta trendeknek, jól csengő szakmát szerzünk, de tényleg ez jelenti az utat a siker felé? Vagy a menedzsment, a gazdaság és más jól csengő kifejezések áldozataivá válunk? A top tíz szak elvégzésével ugyanis még korántsem jár együtt a luxusautó vagy a balatoni villa, viszont jó eséllyel találhatjuk szembe magunkat a munkaerőpiaci túlkínálattal...
Megkezdődnek augusztus 1-jén a Miskolci Egyetem kezelésében álló belvárosi Zenepalota kivitelezési munkái. Az ideiglenes műemléki védettségű épület rekonstrukciós munkáinak beruházási értéke meghaladja a bruttó egy milliárd forintot. Az 1926-27 között épült Zenepalotában működik a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola mellett az egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete, mely a felújítás befejezéséig, 2009 őszéig az Egyetemvárosba költözik.
A Budapesti Műszaki Főiskola sikeresen pályázott a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet felsőoktatási intézményekben folyó gyakorlati képzések tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatási forrásra. A megítélt közel 12 millió forintot a villamosmérnök, műszaki menedzser, gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, mechatronikai mérnök, mérnökinformatikus képzésekhez szükséges, a mai technológiák élvonalába tartozó gyakorlati eszközök, berendezések beszerzésre fordítják a karok - közölte a főiskola az EduPress-szel.
Hulladékgazdálkodási technológus, vizuális nevelőtanár, faipari termékszervező, moderátor – néhány kiragadott példa abból a rengeteg szakirányból, amelyre az idei évben túl kevesen jelentkeztek, így nem indulnak el a képzések. Valószínűleg nem csak mi találtuk bizarrnak és értelmezhetetlennek ezeket az elnevezéseket. Cikkünkben összegyűjtöttük az idei évre meghirdetett legfurcsább felsőoktatási szakokat.
Versenyautókat terveztek a mérnökhallgatók július 10. és 13. között Silverstoneban. A Formula Student nevet viselő megmérettetésen a gyorsaság, biztonság, megbízhatóság, vezethetőség és költséghatékonyság szempontjainak egyaránt meg kellett felelniük az elkészült munkáknak.
Százhalombattán rendezik meg az első Ökológia, Regionalitás, Vidékfejlesztés Nemzetközi Nyári Egyetemet és Workshopot augusztus 11. és 14. között, hogy lehetőséget teremtsenek a tapasztalatcserére a területen tevékenykedő kutatók, szakemberek számára.
Ma abból lesz fizikus, kémikus vagy biológus, akit máshová nem vesznek fel. A legintelligensebb elmék inkább jól fizető szakmát választanak a versenyszférában. Kikből lesznek a magyar tudósok? Miért nem vonzó ma a természettudomány? Kroó Norbert egyetemi tanárral, egykori államtitkárral, fizikussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával beszélgettünk a felsőoktatási felvételi ponthatárokról, a hazai oktatási rendszer átalakulásáról.
A Debreceni Egyetem az ősz elején konkrét javaslatokat fogalmaz meg az oktatási kormányzatnak, mivel - indoklása szerint - érzékeli többek között a természettudományos képzés területén országosan tapasztalt jelentkezési szám visszaesését.
A Dunaújvárosi Főiskola pótfelvételi nyílt napot tart július 30-án, szerdán 11 órától a főiskola A-épületében, az A9-es előadóteremben. A nyílt nap résztvevői teljes körű tájékoztatást kapnak a főiskoláról és a pótfelvételin választható szakokról, sőt egyúttal a jelentkezési lapok kitöltésében is segítenek a Hallgatói Önkormányzat tagjai.
150 ezer forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem néven működő közhasznú társadalmi szervezetre, mert jogtalanul használja a nevében szereplő magánegyetem kifejezést - adta hírül az Index. A GVH megállapítása szerint félrevezető az egyetem szó használata, mert az intézmény nem ad államilag elismert, akkreditált képesítést.
Melyek a legnépszerűbb szakok és vajon mire használhatók? Hány közgazdászt, marketingest, jogászt, informatikust vagy mérnököt keresnek ma Magyarországon a cégek? Értékesek leszünk-e majd az álláspiacon friss diplomával a zsebünkben? Tehetünk-e valamit azért, hogy növeljük saját versenyképességünket a több tízezer, pár év múlva velünk együtt végző többi pályakezdővel szemben? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat szakértők segítségével.
A Zsigmond Király Főiskola új Hallgatói Centruma a Kossuth Klub épületében nyílt meg. A helyszín Budapest központjában, a Kálvin tértől két percnyi sétára található, így könnyen elérhető mindkét metróval és más közlekedési eszközzel is.
A csütörtökön kihirdetett ponthatárok alapján, a jelentkezett és felvételt nyert pályázók arányának tekintetében új rekord született . Idén nagyobb esélye volt a tanulóknak bekerülni egy felsőoktatási intézménybe, mint az elmúlt években bármikor. Mindez azonban csak statisztikai adat, több ezer hoppon maradt jelentkező számára a legkevésbé sem jelent vigaszt. Sőt. Miből meríthetnek erőt azok, akik nem jártak sikerrel? Összeállításunk nekik próbál segíteni.
Általában elégedetten nyilatkoztak a vidéki felsőoktatási intézmények a ponthatárok nyilvánossá válása után a felvett hallgatói létszámról pénteken, az egyetemek, főiskolák ugyanakkor abban bíznak, hogy a pótfelvételiken további hallgatók is bekerülhetnek hozzájuk.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tegnap este közzétett adatai szerint a Kodolányi János Főiskola továbbra is az egyik legkedveltebb célpont a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók körében.