Titkos kódok, rejtélyes üzenetek: fejezetek a titkosítás történetéből 2.

Az ókori és kora középkori titkosírók és 21. századi kisiskolások titkosítási módszere felbukkan egy Sherlock Holmes elbeszélésben is.

  • Eduline

Julius Caesar korában a lakosság kis része tudott csak írni-olvasni, a hétköznapi írás is megfejthetetlen kódot jelentett a legtöbb ember számára. A Caesar által használt rejtjelező módszer a jelenlegi ismereteink alapján kiválóan működött. Nincs írásos emlék arra vonatkozóan, hogy ennek a titkosításnak a feltörésével bárki olyan titokhoz jutott volna, amit fel tudott volna használni Caesar ellen. Önmagában az, hogy nem említ forrás ilyen esetet, még nem bizonyít persze semmit. Egy taktikus kódtörő mélyen hallgat, ha megfejti az ellenfél titkosírását. Ezzel ugyan elesik a sikeres kódtöréssel járó dicsőségtől, ám továbbra is lehetősége van megismerni a gyanútlan ellenfél titkos üzeneteit. 

A Julius Caesar által használt titkosításról az időszámításunk szerinti második században élt római történetíró, Suetonius leírása alapján tud a történettudomány. A császár halála után másfél évszázaddal keletkezett munka bizonyára említette volna, ha addig ismertté válik valamilyen törés. 

Kriptográfiai szemmel nézve a Caesar-kód még a korabeli technikai fejlettség keretei között gondolkodva is igen sérülékeny megoldás. Ha valaki ismeri magát a módszert (a betűk eltolását az ábécében), de az eltolás mértékét nem, akkor is vissza tudja fejteni a rejtjelezett szöveget legfeljebb 25 próbálkozásból (26 betűs ábécé esetén).

Ennél fejlettebb az ún. monoalfabetikus behelyettesítő módszer, amit a kisiskolások legnagyobb része magától is kitalál, ha egy unalmas órán titkosírással kívánja szórakoztatni valamelyik osztálytársát. Itt az ábécé minden betűjét valamilyen jellel helyettesítünk, ami általában egy másik betű ugyanabból az ábécéből, vagy egy kis kép. Itt a kódolási módszer ismerete még nagyon kevés a feltöréshez, tudni kell azt is, hogy melyik jel melyik betűnek felel meg. Ez a párosítás egy 26 betűs ábécé esetén mintegy tíz a huszonhetediken különböző módon alakítható ki, ami akkora szám, hogy ha egy számítógép másodpercenként egymilliárd esetet ellenőrizne, akkor is eltartana a folyamat 12 milliárd évig. 

Ez a kódolási módszercsalád uralta az első évezred titkos levelezéseit, mígnem remek ellenszert találtak ki rá, még számítógép sem kellett a feltöréséhez. De erről a következő részben lesz szó.

Feladvány: 

A Sherloch Holmes-ról szóló egyik elbeszélésben (Táncoló figurák a címe) a legendás nyomozó egy titkosírást fejt meg. Önnek most csak a művelet utolsó részét kell elvégeznie, a megoldási kulcs már készen áll. (A rajzok Megyesi Zoltán: Titkosírások c. könyvéből valók)

Mit üzent a küldő Elsie-nek az elbeszélésben az alábbi figurákkal? 

A Sherloch Holmes által megfejtett kulcs: 

Ha szeretne kicsit elmélyülni a titkosítás világában, akkor figyelmébe ajánljuk az IT Factory keretében hamarosan induló ’Titkosítások és feltörésük, avagy a kriptográfia Caesartól napjainkig’ című képzését, melyen a diákok féláron vehetnek részt. 

További információ a képzésről:

http://www.itfactory.hu/Course.aspx?Tanf=Kripto&CODE=ELJ07

Megfejtés:

Come here at once.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.