Julius Caesar korában a lakosság kis része tudott csak írni-olvasni, a hétköznapi írás is megfejthetetlen kódot jelentett a legtöbb ember számára. A Caesar által használt rejtjelező módszer a jelenlegi ismereteink alapján kiválóan működött. Nincs írásos emlék arra vonatkozóan, hogy ennek a titkosításnak a feltörésével bárki olyan titokhoz jutott volna, amit fel tudott volna használni Caesar ellen. Önmagában az, hogy nem említ forrás ilyen esetet, még nem bizonyít persze semmit. Egy taktikus kódtörő mélyen hallgat, ha megfejti az ellenfél titkosírását. Ezzel ugyan elesik a sikeres kódtöréssel járó dicsőségtől, ám továbbra is lehetősége van megismerni a gyanútlan ellenfél titkos üzeneteit.
A Julius Caesar által használt titkosításról az időszámításunk szerinti második században élt római történetíró, Suetonius leírása alapján tud a történettudomány. A császár halála után másfél évszázaddal keletkezett munka bizonyára említette volna, ha addig ismertté válik valamilyen törés.
Kriptográfiai szemmel nézve a Caesar-kód még a korabeli technikai fejlettség keretei között gondolkodva is igen sérülékeny megoldás. Ha valaki ismeri magát a módszert (a betűk eltolását az ábécében), de az eltolás mértékét nem, akkor is vissza tudja fejteni a rejtjelezett szöveget legfeljebb 25 próbálkozásból (26 betűs ábécé esetén).
Ennél fejlettebb az ún. monoalfabetikus behelyettesítő módszer, amit a kisiskolások legnagyobb része magától is kitalál, ha egy unalmas órán titkosírással kívánja szórakoztatni valamelyik osztálytársát. Itt az ábécé minden betűjét valamilyen jellel helyettesítünk, ami általában egy másik betű ugyanabból az ábécéből, vagy egy kis kép. Itt a kódolási módszer ismerete még nagyon kevés a feltöréshez, tudni kell azt is, hogy melyik jel melyik betűnek felel meg. Ez a párosítás egy 26 betűs ábécé esetén mintegy tíz a huszonhetediken különböző módon alakítható ki, ami akkora szám, hogy ha egy számítógép másodpercenként egymilliárd esetet ellenőrizne, akkor is eltartana a folyamat 12 milliárd évig.
Ez a kódolási módszercsalád uralta az első évezred titkos levelezéseit, mígnem remek ellenszert találtak ki rá, még számítógép sem kellett a feltöréséhez. De erről a következő részben lesz szó.
Feladvány:
A Sherloch Holmes-ról szóló egyik elbeszélésben (Táncoló figurák a címe) a legendás nyomozó egy titkosírást fejt meg. Önnek most csak a művelet utolsó részét kell elvégeznie, a megoldási kulcs már készen áll. (A rajzok Megyesi Zoltán: Titkosírások c. könyvéből valók)
Mit üzent a küldő Elsie-nek az elbeszélésben az alábbi figurákkal?
A Sherloch Holmes által megfejtett kulcs:
Ha szeretne kicsit elmélyülni a titkosítás világában, akkor figyelmébe ajánljuk az IT Factory keretében hamarosan induló ’Titkosítások és feltörésük, avagy a kriptográfia Caesartól napjainkig’ című képzését, melyen a diákok féláron vehetnek részt.
További információ a képzésről:
http://www.itfactory.hu/Course.aspx?Tanf=Kripto&CODE=ELJ07
Megfejtés:
