Top szakok 2009-ben: az egyetemek és főiskolák versenye

Tavaly óta tarol a turizmus és vendéglátás, a korábban biztos befutónak számító gazdálkodási és menedzsment szak ennek következtében idén is be kell hogy érje a második hellyel. A húsz legnépszerűbb szak listáján nagy nyerteseket és kevésbé nagy veszteseket is találunk, de a mindent eldöntő ponthatárokra még várni kell jövő hét csütörtökig.

  • Eduline

Július 23-án hirdetik ki az idei felvételi ponthatárokat, így az idén érettségizőknek és a posztgraduális képzésekre jelentkezőknek még bő egy hetük van izgulni, míg kiderül, hogy szeptembertől hol tanulhatnak tovább. Összesen 127 500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, közel 20 százalékkel többen mint tavaly, komoly elmozdulások nincsenek a legnépszerűbb húsz szak rangsorában, de a tavalyi listával összevetve azért már lehet érzékelni a trendeket.

Az általában a főiskolákon oktatott turizmus és vendéglátás szak tavaly vette át a vezetést az akkor már évek óta biztos befutónak számítót gazdálkodási és menedzsment szaktól, melyet döntően egyetemi karok indítanak. A kettő között a különbség az idén tovább nőtt, a turizmus és vendéglátást közel negyedével többen jelölték meg első helyen, mint tavaly - olvasható a felvételi központ honlapján közzétett összegzésben.

sorrendszakjelentkezők számaváltozás 2008-hoz képest
1turizmus-vendéglátás5042
+21,3%
2gazdálkodási és menedzsment4302
+9,4%
3mérnök informatikus3067
+23,9%
4kommunikáció és médiatudomány3007
-2,4%
5pénzügy és számvitel2978
+56,0%
6jogász2660
+35,2%
7gépészmérnöki2580
+40,1%
8kereskedelem és marketing2352
+9,6%
9általános orvos2100
+8,3%
10pszichológia1929
-4,0%
11villamosmérnöki1575
+23,0%
12ápolás és betegellátás1527
+48,9%
13nemzetközi gazdálkodás1477
-3,9%
14programtervező informatikus1424
+28,1%
15andragógia1375
+23,0%
16építőmérnöki1282
+36,4%
17nemzetközi tanulmányok1276
-2,1%
18műszaki menedzser1141
+76,1%
19anglisztika1067
+30,9%
20bűnügyi igazgatási1065
+53,0%

  Forrás: felvi.hu 

Az egyik nagy nyertese az idei évnek a jelentkezők számát tekintve a pénzügyi és számviteli szak, amely a tavalyi kilencedik helyét cserélte fel most az ötödikre, a jelentkezők számát tekintve itt 56 százalékos volt a növekedés. Ezt a népszerűség csak egyetlen szak tudta felülmúlni, a műszaki menedzser képzésekre idén 76 százalékkal többen jelentkeztek mint 2008-ban.

A harmadik és negyedik legnépszerűbb szak évek óta, felváltva, a mérnök informatikus és a kommunikáció. Idén szinte ugyanannyian választották mindkettőt, ám ez az előbbi szak esetében jelentős, közel hatszáz fős növekedést jelent az elmúlt évhez képest. Az egyik legnagyobb ingadozást a jogász szak mutatta az elmúlt években, néhány éve még a legnépszerűbb volt itthon, majd valószínűleg a munkanélküli jogászok tömegeiről szóló hírek hatására visszaesett a jelentkezések száma, és most úgy tűnik, hogy a képzés stabilizálta a helyét az első tíz között, idén a hatodik helyre került.

A jelentkezések számát tekintve most már évek óta a legnépszerűbb iskola a Budapesti Gazdasági Főiskola, ezen belül is  a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, melynek dominanciáját az is mutatja, hogy az első helyes jelentkezések 30 százalékát lefedi. Őt követi a Kodolányi János Főiskola, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara és csak ötödik helyen van az államilag finanszírozott helyek esetében híresen magas pontszámokat kérő Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.