Névtelen levélben vádolták pazarlással a SZIE rektorát

Az oktatási miniszternek eljuttatott névtelen levélben vádolták meg a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) rektorát, Solti Lászlót "esztelen pazarlással" - írja az Index. A levélben az intézményvezető 4,7 millió forintos fizetéséről, illetve 14 millió forintos féléves jutalmáról írnak, miközben a tanszékeken várhatóan kifizetési korlátozásokat kell majd bevezetni. Hiller István oktatási tárcavezető az egyetem vezetőit kérte fel a tisztázásra.

  • Edupress

Miután a gödöllői egyetemen tavasszal szórólapokon hívták fel a dolgozók és a hallgatók figyelmét az intézményvezetők által, saját maguk részére megszavazott magas fizetésekre, majd a SZIE rendészei eltávolították az említett figyelmeztetéseket, "az egyetem jövőjéért aggódó közalkalmazottak, fiatal és idős oktatók, kutatók, fizikai dolgozók" az oktatási miniszterhez fordultak - olvasható az Indexen. 

Hiller Istvánt ebben arra kérték, hogy vessen véget az intézményben folyó pazarlásnak. A levél írói a büdzsét milliós kiadásokkal terhelő döntésekről számolnak be - mint például az intézmény átvilágítására elkülönített, majd a levélírók szerint eredménytelenül felhasznált 160 millió forint, illetve a rektornak és két elődjének megszavazott, életük végéig járó tiszteltbeli honorárium, havi 400 ezer forintos összeg -, miközben a rektor másfél évet követően sem teljesítette a rövid távú rektori programban szereplő célokat. 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetője a lapnak elmondta: "kérte az intézményt, hogy saját hatáskörben vizsgálja meg a bejelentésben foglaltakat." Solti László vállalja akár a számvevőszéki ellenőrzést is a hónapokkal ezelőtti üggyel kapcsolatban - közölte az Index megkeresésére. Kifejtette: nem valósak a levélben foglalt fizetési adatok, a miniszter pedig felügyeleti jogánál fogva ismeri az összeget. Azt magántermészetű információnak vélve a rektor nem árulta el bérét, amennyiben azonban a miniszter úgy döntene, hogy nyilvánosságra kívánja hozni, úgy ő ennek nem lesz akadályozója. 

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.