Egyre népszerűbb a gépészmérnök képzés

A képzés idén már az előkelő hetedik helyet foglalja el az elsőhelyes jelentkezők preferenciái alapján készített listán. A szakra jelentkezők intézményválasztása viszonylag kiegyensúlyozott, a képzést meghirdető 12 egyetem és főiskola között nincsenek szakadékszerű eltérések. A jelentkezők 96 százaléka férfi és 77 százaléka semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb elemzéséből.

  • Edupress
A szak az elmúlt években szépen araszol felfelé az alapszakok népszerűségi listáján, idén a 40 százalékos jelentkezői létszámnövekedésének köszönhetően már a hetedik legkeresettebb képzés a nappali munkarenden, első helyen megjelölt szakokat összegző lajstromban. 

Gépészmérnököket 12 hazai intézmény képez, és bár a legkeresettebb közülük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a többi képzőhelynek is marad szép számmal jelentkező. A BME az elsőhelyes jelentkezők egynegyedét vonzotta idén, ami kiegyensúlyozott jelentkezői érdeklődésre utal a gépészmérnök képzés piacán, hiszen a többi 11 egyetem és főiskola között is csak finom eltérések mutatkoznak. Talán a Budapesti Műszaki Főiskola és a győri Széchenyi István Egyetem lóg ki a sorból, előbbi a jelentkezők 14, utóbbi 11 százalékát nyerte meg. 

A bolognai képzéssel eltűnő duális felsőoktatási rendszer szereplői között is arányos a megoszlás, a BME-t ugyanis a műszaki főiskola követi és a 12 intézményt számláló listán nyolc egyetem mellett négy főiskola is helyet kap. A gépészmérnök képzés mind a munkarendet megjelölőket, mind a finanszírozási formát választókat illetően az összejelentkezői, általános tendenciához illeszkedik. Vagyis, a gépészmérnök képzést első helyen megjelölők háromnegyede, 76 százaléka kíván nappali munkarendben továbbtanulni, valamint 86 százalékuk az államilag támogatott finanszírozási formát jelölte meg első helyen. Kisebb eltérést mutat az általános tendenciától a képzés a jelentkezők korösszetételét illetően. 

A gépészmérnöknek készülők 41 százaléka 18-19 éves, tehát a frissen vagy egy éve érettségizett korosztályból kerül ki, míg az összejelentkezők körében ez az arány csak 35 százalék. Az összejelentkezői illetve a szakos elemzéseket összevetve az is látszik, a 20-22 éves jelentkezői korosztály a gépészmérnök szak esetében felülreprezentáltabb, ám ahogy haladunk felfelé a korosztályos lépcsőn, egyre kevesebb gépészmérnöknek készülő pályázót találunk az általános adatokhoz képest. Nem meglepő, hogy a felvételizők 96 százaléka férfi. Eszerint a gépészmérnök képzés erősíti a férfi arányokat a felsőoktatásban, amit egyébként gyengén alul reprezentált. A többi jelentkező között a nők aránya 58 százalék. 

Az átlagnál magasabb mértékben rendelkeznek már valamilyen szakképesítéssel a gépészmérnök szakra jelentkezők, 51 százalékuk valamilyen szakmát adó szakközépiskolában, vagy technikus végzettséget nyújtó intézményben tanult. Alacsonyabb a gimnáziumi érettségivel rendelkező jelentkezők aránya, ami a legnépszerűbb alapszakokat összegző listán szereplő helyezettek között ritka. Eltérés továbbá az általános jelentkezői mutatókhoz képest a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. A gépészmérnök szakot első helyen megjelölők csaknem 77 százaléka semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik, míg ez az általános jellemzőket vizsgálva 61 százalék. 

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.