Változások a felvételiben: ezekre számítsatok

A 2016-os felvételi is változásokat hoz: a jelentkezésért már nem 9 ezer forintot kell fizetni, nem mindenhova elég a középszintű érettségi és a központi ponthatárokat is változtatták. Összeszedtük, mi vár rátok.

  • Eduline
Shutterstock

A jelentkezés díja

Míg tavaly 9 ezer forintot kellett fizetnetek, idén az alapjelentkezés díjmentes, ennek keretében három szakot jelölhettek meg. Ha egy szakon jelentkeztek államis és önköltséges képzésre is, az egynek számít. Ha háromnál több szakra szeretnétek jelentkezni, akkor a további helyekért már 2-2 ezer forintot kell fizetnetek. Összesen maximum 6 jelentkezési helyet jelölhettek meg.

Kötelező emelt szintű érettségi

Bár 2016-ban már nem emelik tovább a minimumponthatárt, jövőre az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont kell a bejutáshoz. Ennél kevesebb ponttal sem állami, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be. Mégis nehezebb dolguk lesz a felvételizőknek, mert több szakon már nem elegendő a középszintű érettségi, sőt, van, ahol már egy emelt sem. Azt, hogy mely szakokon és milyen emelt szintű érettségi kötelező, itt megtaláljátok.

Az igazi nehézség 2020-ban jöhet, amikor már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.

Központi ponthatár

Idén is számos szaknál húztak központi ponthatárt, többnél pedig meg is emelték a 2015-ös értékeket. Ugyanakkor még ez sem jelenti azt, hogy aki elérte a központi ponthatárt, biztos, hogy benn van a kiszemelt szakon. A 2015-ös felvételin is jószerével minden előzetesen megállapított ponthatár elmozdult, a legtöbb esetben növekedtek a számok. A 2016-os felvételi központi ponthatárait itt találjátok, azt, hogy mely szakokon emelkedtek, pedig itt.

Főiskolák más néven

Januártól számos főiskola kap egyetemi rangot, alkalmazott tudományok egyetemeként működik az eddigi Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, és a Nyíregyházi Főiskola, júliustól pedig szintén e kategóriába tartozik a Kecskeméti Egyetem és az Eszterházyi Károly Egyetem is. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar 2016. július 1-jével Állatorvos-tudományi Egyetemként jön létre.

Egyetemi, főiskolai szakok szűnhetnek meg

Sok szakra csak most felvételizhettek utoljára, mert 2017-re több képzést is megszüntetnek. Hogy miktől kell elbúcsúzni, itt megtaláljátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.