Változások a felvételiben: ezekre számítsatok

A 2016-os felvételi is változásokat hoz: a jelentkezésért már nem 9 ezer forintot kell fizetni, nem mindenhova elég a középszintű érettségi és a központi ponthatárokat is változtatták. Összeszedtük, mi vár rátok.

  • Eduline
Shutterstock

A jelentkezés díja

Míg tavaly 9 ezer forintot kellett fizetnetek, idén az alapjelentkezés díjmentes, ennek keretében három szakot jelölhettek meg. Ha egy szakon jelentkeztek államis és önköltséges képzésre is, az egynek számít. Ha háromnál több szakra szeretnétek jelentkezni, akkor a további helyekért már 2-2 ezer forintot kell fizetnetek. Összesen maximum 6 jelentkezési helyet jelölhettek meg.

Kötelező emelt szintű érettségi

Bár 2016-ban már nem emelik tovább a minimumponthatárt, jövőre az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont kell a bejutáshoz. Ennél kevesebb ponttal sem állami, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be. Mégis nehezebb dolguk lesz a felvételizőknek, mert több szakon már nem elegendő a középszintű érettségi, sőt, van, ahol már egy emelt sem. Azt, hogy mely szakokon és milyen emelt szintű érettségi kötelező, itt megtaláljátok.

Az igazi nehézség 2020-ban jöhet, amikor már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.

Központi ponthatár

Idén is számos szaknál húztak központi ponthatárt, többnél pedig meg is emelték a 2015-ös értékeket. Ugyanakkor még ez sem jelenti azt, hogy aki elérte a központi ponthatárt, biztos, hogy benn van a kiszemelt szakon. A 2015-ös felvételin is jószerével minden előzetesen megállapított ponthatár elmozdult, a legtöbb esetben növekedtek a számok. A 2016-os felvételi központi ponthatárait itt találjátok, azt, hogy mely szakokon emelkedtek, pedig itt.

Főiskolák más néven

Januártól számos főiskola kap egyetemi rangot, alkalmazott tudományok egyetemeként működik az eddigi Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, és a Nyíregyházi Főiskola, júliustól pedig szintén e kategóriába tartozik a Kecskeméti Egyetem és az Eszterházyi Károly Egyetem is. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar 2016. július 1-jével Állatorvos-tudományi Egyetemként jön létre.

Egyetemi, főiskolai szakok szűnhetnek meg

Sok szakra csak most felvételizhettek utoljára, mert 2017-re több képzést is megszüntetnek. Hogy miktől kell elbúcsúzni, itt megtaláljátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.