Jó hír az egyetemistáknak: szeptembertől több pénzt kaphatnak. De mennyivel többet?

pixabay

Többen fognak többet kapni, de azt most még nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyivel - mondta az Eduline-nak Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke a felsőoktatási hallgatók szociális támogatásainak emeléséről.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter március elején jelentette be, hogy szeptembertől negyven százalékkal emelik a szociális ösztöndíjakra fordítható keretet, mostantól évi plusz 2 milliárd forintot fordítanak erre a célra, ezentúl évi 6,2 milliárd forinttal támogatják majd a rászoruló hallgatókat, ennek a forrását már az idei költségvetésben is megteremtik.

40 százalékos emelés = 40 százalékkal magasabb szoctám?

De mit jelent a 40 százalékos emelés az egyetemisták és főiskolások számára? Nem feltétlenül azt, hogy mindenki 40 százalékkal magasabb szociális ösztöndíjat kap majd szeptembertől. "Nyilván az optimális az lenne, ha 40 százalékkal kapnának többet a hallgatók, de ez valahol 10 százalék, valahol 80 százalékos növekedés lesz" - mondta az Eduline kérdésére Gulyás Tibor, aki szerint minden rászoruló (vagyis szociális ösztöndíjjal támogatott) hallgató több pénzt kap majd a következő tanévtől, de az nem biztos, hogy mindenkinek ugyanannyival emelkedik majd a támogatása.

A HÖOK elnöke szerint sok múlik azon, hogy egy adott felsőoktatási intézményben hányan pályáznak szociális ösztöndíjra, és ők milyen családi-anyagi háttérrel rendelkeznek, illetve milyenek az elosztás szempontjai. "Az ideális az lenne, ha azok is kapnának támogatást, akik megérdemelnék, de eddig nem kaptak. Azok pedig érezhetően többet kapnának, akiknek több pénzre van szükségük" - tette hozzá.

Szó sincs "romkocsmák homályában merengő" egyetemistákról

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az elmúlt években többször jelezte a kormánynak, itt az ideje a hallgatói juttatások rendezésének, legalább 40 százalékos emelést kértek - ez, úgy tűnik, a szociális támogatások terén meg is történik. Éppen ideje volt, az ösztöndíjak összegén több mint tíz éve egy forintot sem emeltek, a hallgatói juttatások évről évre kevesebbet érnek - nem csoda, hogy az Eurostudent friss kutatása arra mutatott á, hogy Magyarországon minden harmadik egyetemista egész évben, a szorgalmi és vizsgaidőszakban, a tanítás szünetek idején is dolgozik. A munkát vállaló egyetemisták és főiskolások hatvan százaléka azért dolgozik, hogy a fizetéséből fedezni tudja kiadásait, minden második hallgató egyenesen azt mondta, ha nem dolgozna, nem engedhetné meg magának, hogy egyetemen vagy főiskolán tanuljon.

A magyar egyetemisták, főiskolások ráadásul meglepően sokat dolgoznak. A kutatásban részt vevő magyar hallgatók 18 százaléka maximum heti 20, vagyis napi négy órát dolgozik, 34 százalékuk azonban ennél - saját bevallásuk szerint - többet, az Eduline-nak nyilatkozó egyetemisták szerint nem ritka, hogy már az első- és másodévesek is napi négy-hat-nyolc órás műszakot vállalnak a munkahelyükön. Ez pedig - mutatnak rá a friss adatok - a tanulástól veszi el az időt.

A helyzet biztosan nem javít az egyébként is siralmas lemorzsolódási adatokon. Az oktatási államtitkárság szerint – derül ki a felsőoktatási stratégia tavaly nyáron nyilvánosságra hozott cselekvési tervéből – az alap- és osztatlan szakokon a hallgatók több mint harmada, 36-38 százaléka nem jut el a képzés befejezéséig. A mesterképzéseken és a szakirányú továbbképzéseken alacsonyabb ez az arány – igaz, maguk a képzések is rövidebbek -, 14-17 százalék.