Ti mit tennétek, ha kiderülne, nyertetek a lottón? Otthagynátok az iskolát? Egy egyetemi professzor meglepő eredményre jutott.
A michigani egyetem politikafilozófia professzora tette fel egyik előadásán a kérdést, mit csinálnának a hallgatók, ha megnyernék a 24 millió dolláros lottófőnyereményt, otthagynák-e az egyetemet. A benn ülő kétszáz diák közül mindössze tízen mondták azt, hogy nem is gondolkodnának, félbehagynák tanulmányaikat - jelent meg a Huffington Poston.
A többiektől azt kérdezte a tanár, miért maradnának. Többen azért döntenének a folytatás mellett, mert félnek, a társadalom megbélyegzi azokat, akiknek nincs felsőfokú végzettsége. Mások szerint az a tudás, amit ott kapnak, felbecsülhetetlen, a szellemi fölényt többre értékelik az anyagi javaknál. A csapat nagy hányada viszont semmilyen okot nem tudott megfogalmazni.
Az egyik hallgató, Breana Brill úgy fogalmazott, minden hallgatónak van olyan órája, amit egyszerűen utál, sőt van, amikor időfecsérlésnek tartja az egyetemre bejárást is. Ugyanakkor pontosan tudja, hogy a feleslegesnek tűnő tanórák is közelebb viszik ttatják álmai eléréséhez. Mint mondta, ő utazni szeretne, amit a lottónyeremény lehetővé tenne, a különböző kultúrák megismerése közben is tanulna. Viszont az egyetemi élet is különleges élményt nyújt, rendszert ad az embernek, amitől fegyelmezettebb lesz, ezt pedig a jövőben is tudja kamatoztatni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
