Palkovics László államtitkár szerdai online fogadóóráján a képzések önköltségének nagyságát firtató felvetésre rámutatott: Magyarországon a legtöbb képzés esetén 150-250 ezer forint a féléves önköltség (nem tandíj), ami egy hat, illetve hét féléves alapképzés esetén a teljes képzési időszakra sem több 1,2 millió forintnál. Csupán a legdrágább képzések - orvosképzés, egyes művészeti képzések - esetén alakul félévenként 1 millió körül az önköltség mértéke. Hozzátette: a magyar állampolgárok szinte kivétel nélkül magyar állami ösztöndíjas képzésben vesznek részt, azaz lényegében nincs is olyan hallgató, aki átlagosan ezt az összeget fizetné.
Számos ösztöndíj és általában a tanulás költségeit csökkentő megoldás érhető el a hallgatók számára, ilyen például a pedagógusképzés területén a Klebelsberg-ösztöndíj, a duális képzésben részt vevő hallgatók esetén a hallgatói szerződésben rögzített, a minimálbér 60 százalékát elérő bér, az ez év januárjától kiterjesztett Új Nemzeti Kiválósági Program - sorolta Palkovics László, aki jelezte: a felsőoktatási stratégiában rögzítetteknek megfelelően hamarosan megkezdik a tárgyalásokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) a hallgatói juttatási rendelet módosításáról.
A költségtérítéses szakokon, ahol a hallgatók maguk fizetik a tanulmányaik díját (például jogászképzés) és elviekben érintettek lennének, ez a fajta csökkenés nem tapasztalható.
Tizenheten versengenek a kancellári posztért
Tizenhét pályázat érkezett december 31-ig, a határidő lejártáig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellári posztjára, eredményes eljárás esetén a kinevezés várható időpontja február 15. - közölte Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdai online fogadóóráján. Mint arról az Eduline is beszámolt, felröppent a hír, hogy Selmeczi Gabriella is indulna a posztért, végül azonban ezt a Fidesz cáfolta.
Stratégiai kérdés az agrárképzés fejlesztése
A felsőoktatási államtitkár kitért arra is, hogy az agrárképzések, az e területen tanulók számának növelése a kormány számára stratégiai kérdés. Elmondta, az elmúlt években tapasztalt létszámcsökkenést sok eszközzel, így az agárszakok népszerűsítésével, a szakmai szervezetek támogatásával, a képzések színvonalának növelésével próbálják megállítani. Ebben a folyamatban zavart okozott a Magyar Rektori Konferencia agrár szakbizottságának egy 2014-es döntése, amelyet nem előztek meg a szükséges hatásvizsgálatok, és amely kötelezően előírta az agrárterületeken a kémia vagy biológia tárgy emelt szintű érettségi követelményét. Mivel a minisztérium szakmai ügyekben nem bírálja felül az MRK álláspontját, ez a feltétel bekerült a 2016-os és 2017-es rendeletekbe. Az MRK tavaly ősszel - észlelve korábbi döntésük lehetséges következményeit - kezdeményezte a rendeletmódosítást, amely a 2017-es évre meg is történt, de a már futó felvételi időszakra a rendelet jogszerűen nem módosítható.
Gazdasági érdekek miatt indítanak szakokat
Palkovics László arról, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) a közelmúltban közzétette azt a listát, amely a működés során nem akkreditált, vagy véleményezése során nem támogatott szakokat és felsőfokú szakképzéseket támogatja, azt mondta: a vonatkozó rendeletek szerint egy adott szakot az intézmény miniszteri engedéllyel elindíthat akkor is, ha az akkreditáció még nem történt meg. Ennek elsősorban a felsőoktatási szakképzések és alapszakok esetén van jelentősége, ahol előfordulhat, hogy a szak indítása gazdasági-társadalmi szempontból szükséges - közölte az államtitkár. Kifejtette: a tipikus MAB-eljárás ilyenkor az, hogy a következő intézményi vagy párhuzamos akkreditációnál ezen szakok újra felülvizsgálat és akkreditáció alá kerülnek. A hallgatót semmilyen hátrány nem éri, ha ilyen szakra jelentkezik és ott szerez diplomát - jelezte Palkovics László.
Változhatnak a kimeneti követelmények
Palkovics László a képzési és kimeneti követelményeket érintő egyeztetésekről szólva közölte: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) által előkészített anyagok többkörös egyeztetésén vannak túl, az MRK bevonta a szakmai szervezeteket is. A jövő héten az MRK honlapján nyilvánosságra hozott követelményekről szakbizottságonként zajlik még egy, társadalmi partnerekkel való egyeztetés. Ez egyfajta nyílt nap, amelyen minden érdekelt szervezet még kifejtheti véleményét, álláspontját. Ezt követően véglegesítik a szöveget, amelyet az MRK plenáris ülésén elfogad. A tárca ezt alapul véve tudja februárban kodifikálni a rendeletet, a jogalkotási eljárásokat megindítani - ismertette.
