Norvég egyetemek tandíj nélkül: így szerezhettek külföldi diplomát

Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Ötödik rész: Norvégia.

  • Eduline
Az oslói kikötő
Wikipedia

Norvégiában ingyenes az oktatás, igaz, az egész országban mindössze hat angol nyelvű alapképzés indul: ezeknek a listáját itt találjátok. Mesterszakokból sokkal nagyobb a választék: jelenleg 220 angol nyelvű képzés közül lehet válogatni - ezeket itt találjátok.

Ilyen a norvég felsőoktatási rendszer

Norvégiában az alapképzés hároméves - kivéve a művészeti intézményeket, ahol négy évig tanulnak a diákok. Néhány állami főiskola és magánintézmény indít kétéves képzéseket is, amelyekért - a magyarországi felsőoktatási szakképzésekhez hasonlóan - diplomát nem kaptok, de később belépőt jelenthetnek az adott képzési terület valamelyik alapszakjára. A mesterképzések másfél-két évesek: ennyi idő alatt a hallgatóknak általában 120 kreditet kell megszerezniük.

Az érettségi után felvételizhettek úgynevezett "professional degree programme"-ra is: ezek a képzések négy-hat évesek, és egy-egy szakmára készítenek fel az elméleti és gyakorlati oktatást ötvözve.

Az alapvetően ingyenes oktatás ellenére néhány speciális mesterképzésen kérhetnek tandíjat, ahogy a magánfőiskolákon is. Minden intézményben be kell fizetnetek egy összeget, amelyből a különböző hallgatói programokat, az egyetemi egészségügyi szolgálatot és a sportlétesítményeket finanszírozzák - ennek összege szemeszterenként 300 és 600 norvég korona között változik.

Milyen intézmények közül válogathattok?

Norvégiában összesen tizenhét egyetem működik: ebből kilenc egy-egy képzési területre specializálódott, de van két egyetemi központ és két művészeti felsőoktatási intézmény is. Emellett tizenkilenc állami főiskola, nyolc akkreditált magánfőiskola, illetve nyolc, akkreditált képzési programokkal rendelkező magánfőiskolát is találtok az országban. A teljes listát itt találjátok.

A norvég felsőoktatási intézmények közül az Oslói Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen a Quacquarelli Symonds 2013/14-es világrangsorában: a nyolcvankilencedik lett. A top 500-as listára felkerült még a Bergeni Egyetem (151. hely), a Norwegian University of Science And Technology (251. hely) és a Tromsói Egyetem (306. hely) is.

Ha befizetitek a hozzájárulást, megkapjátok azt a hallgatói kártyát is, amellyel kedvezményesen utazhattok a tömegközlekedési járműveken, illetve vehettek részt különböző kulturális eseményeken.

Hogyan lehet jelentkezni?

A norvég egyetemekre a Norwegian Universities and Colleges Admission Service (NUCAS) honlapon kell jelentkezni. Az alapképzésekre a jelentkezési határidő március 1., a mesterképzésekre pedig az előző év december 1-je.

Felvételi az alapképzéseken nincs: az érettségin elért eredményeket veszik figyelembe, illetve igazolni kell az angol, norvég nyelvtudást is.

Költségek, ösztöndíjak, diákhitel

Bár tandíj a legtöbb képzésen nincs, a megélhetés nem olcsó Norvégiában: havonta körülbelül 8900 korona, vagyis több mint 300 ezer forint kiadással kell számolnotok, amely magába foglalja a szállást, étkezést és az egyéb költségeket is.

Miután bekerültetek, az egyetemek, főiskolák által kínált támogatások mellett a Norwegian State Educational Loan Fundnál is pályázhattok ösztöndíjra, illetve kamatmentes diákhitelre. Ha a tanulmányaitok mellett dolgozni kezdtek, csökkenthetik a támogatás mértékét. Fontos, hogy hallgatóként maximum heti 20 órás munkát vállalhattok.

Továbbtanulás külföldön?

Cikkeinkkel megismerhetitek a külföldi felsőoktatási-felvételi rendszereket: Németország, Ausztria, Skócia, Dánia

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.