Jó hír a diplomásoknak: júniusig biztosan nem változik a diákhitel kamata

A diákhitel1 kamata 2,3 százalék marad a 2018. január 1-je és június 30-a közötti időszakban. A kötött felhasználású diákhitel2 2017. október 1-je óta kamatmentes az állami kamattámogatásnak köszönhetően - közölte a Diákhitel Központ (DK) Zrt. kedden.

  • MTI
stiller

A közlemény szerint a kedvező kamatfeltételek a következetes finanszírozási politikának, valamint a törlesztő ügyfelek fizetési fegyelmének köszönhetőek. 

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoporthoz tartozó társaság a hitelnyújtáshoz szükséges forrásokat változatlanul a pénz- és tőkepiacról vonja be állami kezességvállalás mellett, rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül. Jelentős szerepük van továbbá az Európai Beruházási Bankkal kötött finanszírozási szerződéseknek is, amelyek hosszú lejáratú források kedvező feltételekkel történő igénybevételét teszik lehetővé. Az MFB, amely 2010 óta gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ugyancsak előnyös forrásszerzési lehetőséget biztosít a DK-nak - ismerteti közleményében a társaság.

A diákhitelben részesültek száma a DK fennállásának 16 éve alatt meghaladta a 387 ezret, a kihelyezett hitelösszeg pedig lassan eléri a 327 milliárd forintot. 

Jól járhatnak a nem fizető diákhitelesek a januári változásokkal

Remélhető, hogy a Magyar Követeléskezelő Zrt. (MKK) rugalmasabb lesz a diákhitel-követelések behajtásánál, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt - nyilatkozta a keddi Magyar Nemzetben Vámosi Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökhelyettese. Kiemelte: az MKK a volt hallgatókkal például egyedi megállapodásokat köthet, aminek során az adós élethelyzetéhez jobban igazodó megállapodás születhet.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.