Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendszeresen azzal válaszol, hogy nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban.
A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. A mikrocenzus friss adatai alapján a 20-24 éves korosztályban már nem nőtt tovább a diplomások aránya a 2011-es népszámlásához képest.
Miközben 2004 és 2006 között 420 ezernél is többen vettek részt felsőoktatásban, addig a 2017/2018-as tanévben már csak 283 ezren, ami 20 éves mélypont - mutatta be az oldal a legfrissebb felsőoktatási folyamatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
Miközben korábban a felsőoktatásba belépő megválasztotta, hogy egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkezik, addig most a szakok döntő többségénél egy 3 vagy 4 éves alapképzést (BA/BSc = korábbi főiskolai végzettség) kell elvégezni, vagy a szakok egy kis hányadánál osztatlan, 5-6 éves képzésre kell jelentkezni (pl. jogász, orvos).
Az alapképzést követi az általánosságban 2 éves mesterképzés, így egy második oklevelet is kap az, aki ezt elvégzi, miközben korábban (a bolognai képzés előtt) csak egy egyetemi oklevelet kapott a hallgató az 5. év végén. Így most "duplikációt" látunk az adatokban (a mesterképzés miatt), ha a most kiadott oklevelek számát össze szeretnénk vetni a korábbiakkal.Kérdésükkel megkeresték a KSH-t is, ahol azt közölték, hogy "a bolognai rendszer fokozatos bevezetése következtében az oklevelek kiadása is változott." Kiemelték, hogy a mesterképzésben diplomát szerzők feltehetőleg valamelyik korábbi évben már szereztek egy alapképzéses oklevelet, de azt is hozzátették, hogy "ettől függetlenül nem tartunk korrekciót szükségesnek, mert [a hallgató] mindkét évben mindkét esetben oklevelet szerzett."
Nagy változások jönnek az egyetemeken: év végéig átdolgozhatják az ösztöndíjrendszert?
Zajlanak a tárgyalások az ösztöndíj-rendszer átalakításáról, az oktatási államtitkárság szeretne erre a kérdésre még az év végéig pontot tenni - erről Palkovics László beszélt kedden az Országgyűlés kulturális bizottságában. Az oktatási államtitkár jelezte: a HÖOK-kal folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Hozzátette: összetett rendszerről van szó, sokféle juttatás érhető el a hallgatók számára.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
