Az oktatási államtitkár jelezte: a HÖOK-kal folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Hozzátette: összetett rendszerről van szó, sokféle juttatás érhető el a hallgatók számára. 

A teljesítményalapú - közte tanulmányi, szakmai gyakorlati és nemzeti felsőoktatási - ösztöndíjak mellett a rászorultsági, a kiválósági, a mobilitási és a speciális ösztöndíjakat különböztette meg, és azt mondta: az előző tanévben a hallgatói normatív támogatás 14,2 milliárd volt és mintegy 120 ezer hallgatót érintett. Hozzátette: a tanulmányi ösztöndíj minimális összege közel hatezer forint, ez az alsó határ. A szakmai gyakorlat esetében ez közel 12 ezer forint, a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj 40 ezer forint, az ösztöndíjasok száma: 1092. 

A rászorultsági alapú ösztöndíjakról elmondta, ennek összege szintén 14,2 milliárd forint. Kitért arra is, hogy az Út a diplomához programban 893 ösztöndíjas van, 230 millió forintot fizetnek ki és maximum összege a juttatásnak 135 ezer forint. A Bursa Hungarica ösztöndíjra több mint 2 milliárd jut, több mint 122 ezren részesülnek benne, és az állami része maximálisan 5 ezer forint. A kiválósági ösztöndíjak közül az Új Nemzeti  Kiválóság Program 4 milliárdos kerettel, 1911 hallgatót érint, a juttatás 75 ezer- 350 ezer forint között mozog, míg a doktorandusz ösztöndíj 5,17 milliárdból 3658 hallgatót érint, összege 140-180 ezer forint között mozog. 225 millió forintot biztosítanak a vidéki jogászképzésben a hallgatók támogatására, ebben 1700 hallgató vesz részt. A mobilitási juttatások közül megemlítette a Campus Mundi ösztöndíjat, összege havi 200-350 ezer forint, a kerete a tavalyi tanévben 624 millió forint volt. 2016-21 között 6,6 milliárd az ösztöndíjakra fordítandó forrás, s ez 9000 hallgatónak kínál lehetőséget. A Klebelsberg ösztöndíj 1,64 milliárdból 1517 leendő pedagógust támogat, a magyar sportcsillagok ösztöndíja 135 hallgatót segít 167 millióból. 

Az oktatási államtitkár a duális képzésben részt vevő hallgatók támogatásáról elmondta: az előző tanévben 1012 főt érintett, 1 milliárd forintból közel 83 ezer forintos juttatással havonta.

Beszámolt a kollégiumfejlesztési stratégiáról is, ami 123 kollégiumot érint, 37 467 férőhelyet érint, és teljes forrás közel 193 milliárd forint. Négyezer új szoba és nyolcezer új férőhely létesül, és 12 ezer szóba, 29 ezer férőhely újul majd meg 2023-ig - ismertette.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke elmondta: vannak olyan ösztöndíjjal összefüggő területek - mint a kiválósági, speciális ösztöndíjak -, ahol jelentős előrelépések történtek, ezek azonban csak néhány ezer, illetve néhány száz hallgatót érintenek.

Kitért a 2015-ös felmérésükre, amely szerint 80 százalék rossznak tartja szubjektív anyagi jólétét. A családok hozzájárulása is jelentősen megnőtt - hívta a fel a figyelmet a hallgatói vezető, aki kitért a hallgatók kényszerű munkavállalására. Ha a munkavállalás tapasztalatszerzéssel párosul azt támogatják, ugyanakkor az idén tavaszi Jövőkép programjukból nemcsak az derült ki, hogy a hallgatók anyagi helyzete rossz, hanem az is, hogy egyre nagyobb problémát  jelent, hogy a diákok a tanulmányi idő alatt munkát végeznek. 

Kiemelte: az elmúlt tíz évben nem történt változás az ösztöndíjaknál, a hallgatói normatíva nem lett magasabb, és ez nemcsak a teljesítményalapú, hanem a rászorultsági juttatásokat is érinti. A hallgatók teljesítményét ösztönözni kell megfelelő juttatási rendszerrel és a hátrányos helyzetű hallgatókat is segíteni kell. Emellett foglalkozni kell a kollégiumok finanszírozásával, a szabályozási környezettel is. A finanszírozásnál 40 százalékos emelésre lenne szükség - mutatott rá a HÖOK elnöke. 

Pósán László (Fidesz) azt javasolta, hogy a juttatásokat két külön csoportra bontsák, s legyenek ösztöndíjak és támogatások. A hallgatói munkavállalással összefüggésben megjegyezte: az elmúlt években elindultak az egyetemeken belüli munkavállalást ösztönző formák, amit nagyon pozitív dolognak tartott. 

Farkas Gergely (Jobbik) megállapította: a jelenlegi helyzet nem jó, a fiataloknak nagyobb segítségre lenne szüksége. Kitért arra, hogy a HÖOK tanulmánya szerint 12 milliárd kellene egy inflációkövető emeléshez, szerinte anyagi ok nem játszhat közre, hogy ezt megvalósítsák. Azt kérdezte, hogy a vonatkozó tárgyalások megkezdése után 2 évvel, miért nem történt előrelépés a hallgatói normatíva emelésénél?

Kucsák László (Fidesz) szintén azt kérdezte, tervezik-e a hallgatói normatíva növelését. Hiller István (MSZP) szerint a magyar felsőoktatás egyik legsúlyosabb problémája, hogy egyes hallgatók a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják átvenni diplomájukat. Ez 50 ezer hallgatót érint - mutatott rá. Van esély ezen változtatni, akár valamilyen ösztöndíj beillesztésével? - kérdezte.

Dúró Dóra (Jobbik) a bizottság elnöke szerint az, hogy 2007 óta nem emelkednek az ösztöndíjak világos értékrendi választás, egyértelmű üzenet. Kitért arra is, hogy olyan alacsony ösztöndíjakról hallani, ami semmilyen ösztönző erővel nem bír. Azt kérdezte, miért nem nőttek a juttatások és mikor fognak? 

 Palkovics László válaszul kifejtette: nem igaz, hogy az ösztöndíjak területén nem történt semmi, 2013 óta 9 milliárdnyi juttatás-lehetőség jelent meg. Kitért a diplomák kiemelt megtérülésére is, e téren Magyarország az első helyen áll az OECD-államok között. A kormány és a HÖOK közötti tárgyalásokról jelezte: december 6-án lesz a következő megbeszélés a Jövőkép programról, az egyes pontok tárgyalását még idén lezárnák.