Több tízmilliárd forintot fordít a kormány arra, hogy a magyar egyetemek jobb helyezéseket érjenek el a nemzetközi rangsorokban.
A Népszava azt írja, a kormány megközelítőleg 30 milliárd forintot fordított a magyar egyetemek nemzetközi elismertségének javítására. A lap szerint az egyetemek számára azt határozták meg célként, hogy teljesítményükkel és nemzetközi kapcsolatrendszereik erősítésével próbáljanak meg minél előkelőbb helyezéseket elérni a különböző nemzetközi rangsorokban.
Mindez egybevág a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – illetve annak elnöke, Matolcsy György – elképzeléseivel is. A jegybank nemrégiben publikált 180 pontos javaslatcsomagjának főbb felsőoktatási céljai között szerepel, hogy legalább egy magyar egyetem kerüljön be „Top 50” közé, további egy a „Top 100”, valamint további kettő a „Top 200” kategóriába. Ennek érdekében például támogatnák a nemzetközi kutatói együttműködéseket, angol nyelvű publikációkat, kettős diploma programokat.
Az eddigi eredményekkel ugyanis nem túl elégedett a kabinet: az egyik legfontosabb rangsorolásban, a Times Higher Education idei rangsorában visszacsúsztak a magyar egyetemek. A Pécsi Tudományegyetem öt helyet rontott, így a 127. lett a fejlődő országok listáján. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyolc hellyel került hátrébb, így a 131. lett. A Szegedi Tudományegyetem pedig 27 helyet zuhant, ezzel a 156. helyezést szerezte meg. A Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem fel sem fért a legjobb kétszáz közé. Egyedül a Semmelweis Egyetemnek sikerült javítania, a 61. helyet szerezte meg.
Újabb felsőoktatási rangsor: hét magyar egyetem került a legjobbak közé
Hét magyar egyetem került be a feltörekvő országokat vizsgáló egyik egyetemi rangsorba, a Semmelweis Egyetem (SE) a 61., a legjobb magyar vidéki egyetemként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig a 127. helyen. A Times Higher Education egyik rangsorában, amely ötven ország felsőoktatási intézményeit vetette össze, a Semmelweis Egyetem négy helyet javított tavalyhoz képest - tudatta az SE csütörtökön.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
