Több tízmilliárd forintot fordít a kormány arra, hogy a magyar egyetemek jobb helyezéseket érjenek el a nemzetközi rangsorokban.
A Népszava azt írja, a kormány megközelítőleg 30 milliárd forintot fordított a magyar egyetemek nemzetközi elismertségének javítására. A lap szerint az egyetemek számára azt határozták meg célként, hogy teljesítményükkel és nemzetközi kapcsolatrendszereik erősítésével próbáljanak meg minél előkelőbb helyezéseket elérni a különböző nemzetközi rangsorokban.
Mindez egybevág a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – illetve annak elnöke, Matolcsy György – elképzeléseivel is. A jegybank nemrégiben publikált 180 pontos javaslatcsomagjának főbb felsőoktatási céljai között szerepel, hogy legalább egy magyar egyetem kerüljön be „Top 50” közé, további egy a „Top 100”, valamint további kettő a „Top 200” kategóriába. Ennek érdekében például támogatnák a nemzetközi kutatói együttműködéseket, angol nyelvű publikációkat, kettős diploma programokat.
Az eddigi eredményekkel ugyanis nem túl elégedett a kabinet: az egyik legfontosabb rangsorolásban, a Times Higher Education idei rangsorában visszacsúsztak a magyar egyetemek. A Pécsi Tudományegyetem öt helyet rontott, így a 127. lett a fejlődő országok listáján. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyolc hellyel került hátrébb, így a 131. lett. A Szegedi Tudományegyetem pedig 27 helyet zuhant, ezzel a 156. helyezést szerezte meg. A Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem fel sem fért a legjobb kétszáz közé. Egyedül a Semmelweis Egyetemnek sikerült javítania, a 61. helyet szerezte meg.
Újabb felsőoktatási rangsor: hét magyar egyetem került a legjobbak közé
Hét magyar egyetem került be a feltörekvő országokat vizsgáló egyik egyetemi rangsorba, a Semmelweis Egyetem (SE) a 61., a legjobb magyar vidéki egyetemként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig a 127. helyen. A Times Higher Education egyik rangsorában, amely ötven ország felsőoktatási intézményeit vetette össze, a Semmelweis Egyetem négy helyet javított tavalyhoz képest - tudatta az SE csütörtökön.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
